„Svájc” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
|||
148. sor:
Az [[1315]]-ös [[morgarteni csata|morgarteni csatában]] az őskantonok, amelyek a [[Wittelsbach-ház|Wittelsbachok]] oldalára álltak a német királyi címért folytatott harcban, legyőzték a Habsburgok hadseregét, megújították és szorosabbra fűzték szövetségüket. A 14. század során további völgyközösségek és városok is csatlakoztak, részben szabad akaratukból, részben meghódításuk után (Zug). A század közepére létrejött a nyolctagú „Régi Szövetség”, majd 1513-ig több lépésben 13 tagúvá bővült. A korabeli svájci szövetséget szokás ''Esküszövetségnek'' ''(Eidgenosszenschaft)'' is nevezni. Ekkortól 16. század elejéig, amíg a reformáció meg nem osztotta a szövetséget, az intenzív katonai, diplomáciai<ref>A diplomácia eszköztárába tartozott nemesek felvétele a polgárok sorába, örökösödési, védelmi és társulási szerződések megkötése, valamint a földek, városok (pl. [[Winterthur]]) megvásárlása is..</ref> és kereskedelmi expanzió korszaka következett. Északon és keleten elsősorban [[Zürich]], [[Luzern]] és Schwyz terjesztette ki befolyási övezetét, nyugaton főként Bern, kisebb részben Fribourg és a társult (a szövetségbe be nem lépett, de együttműködő) Wallis hódított meg újabb területeket. Dél felé, a [[Milánói Hercegség]] ellenében Uri és Obwalden terjeszkedett, meghódítva a mai [[Ticino kanton|Ticino]] területét. A 15. századtól a meghódított területek nem váltak a szövetség tagjává, hanem a hódító kanton(ok) alávetett területeivé váltak, a kantonok száma évszázadokig nem változott.
A szövetség gazdasága az Alpokon áthaladó észak-déli kereskedelmen, a városok iparán, valamint elsősorban a belső területeken állattenyésztésen alapult. Ehhez járult hozzá a zsoldosok közvetítéséből befolyó pénz, ami a kantonok vezetőit gazdagította és számos belső konfliktus forrásává vált. A
A szövetség korántsem működött egységes államként. A 14. századi „Régi Szövetség” 2-5 kantont tömörítő szövetségek hálóját jelentette, az első állandó központi szervezet, a ''Tagsatzung'', a közösen birtokolt alávetett területek igazgatására jött létre, és minden kanton egyenlő szavazattal rendelkezett benne. A szorosan vett tagok, a kantonok mellett társult államok <!--Zugewandter Ort--> is együttműködtek a szövetséggel. Ezek közé tartozott többek között a [[Sankt Gallen-i kolostor|Sankt Gallen-i bencés apátság]], [[Wallis kanton|Wallis]] és [[Graubünden]] völgyeinek közösségei, valamint több más város mellett [[Biel]], [[Mulhouse]] és [[Genf]] is.
161. sor:
Az [[1648]]-as [[vesztfáliai béke|vesztfáliai békében]] az európai államok elismerték Svájc és Hollandia semlegességét és a Habsburg Birodalomtól való függetlenségét. [[1798]]-ban a [[francia forradalom]] hadserege leigázta Svájcot és létrehozta a [[Helvét Köztársaság]]ot. A [[bécsi kongresszus]] [[1815]]-ben visszaállította Svájc függetlenségét.
Svájc szövetségi [[alkotmány]]át [[1848]]-ban fogadták el, és jelentős mértékben módosították [[1874]]-ben. Szövetségi hatáskörbe utalták a honvédelem, a kereskedelem és a jogi szabályozás kérdéseit. Azóta folytonos politikai, gazdasági és szociális javulás jellemzi Svájcot.
Svájcot külpolitikai [[semlegesség]]éről ismerjük. Ezt az is mutatja, hogy egyik [[világháború]]ban sem vett részt. Az ország [[2002]]-ben lett az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] tagja.
168 ⟶ 167 sor:
== Államszervezet és közigazgatás ==
=== Alkotmány, államforma ===
Svájc szövetségi köztársaság, vagyis teljes nevével ellentétben ma már [[föderáció]]. Kantonok alkotják. Az alkotmány módosítása kizárólagosan csak népszavazás útján történhet meg.
=== Törvényhozás, népszavazás, végrehajtás, igazságszolgáltatás ===
187 ⟶ 185 sor:
** '''Kezdeményező félig-közvetlen népszavazás''' esetében a helyi, kantonális vagy a szövetségi kormányzat és/vagy a törvényhozás még a népszavazás kiírása előtt tárgyalja a javaslatot. A politikai döntéshozók javaslatát és a kezdeményezés szövegét bocsátják népszavazásra. Szövetségi szinten legalább 100 ezer a kezdeményezést támogató aláírás kell. Ez a választópolgárok kb. 2%-ának felel meg.
A fő végrehajtó testület a [[Szövetségi Tanács (Svájc)|Szövetségi Tanács]], mely hét tagot számlál. Tagjait a jelentősebb politikai pártok adják, ami megfelel a [[politikai ideológia|politikai ideológián]] alapuló konszociális demokrácia alapelvének. Bár az alkotmány szerint a Szövetségi Gyűlés választja és felügyeli a Tanács tagjait, fokozatosan a Tanácshoz került a törvényhozói folyamat irányítása, illetve a szövetségi törvények végrehajtása. A Svájci Konföderáció elnökét a Tanács tagjai közül választják. Megbízása egy évre szól, reprezentatív funkciót lát el.
A Szövetségi Legfelsőbb Bíróságok feladata a kantonok bíróságai által hozott ítéletek és a szövetségi közigazgatási szervek igazgatási rendelkezéseinek felülvizsgálata. A bírákat a Szövetségi Gyűlés választja 6 évre.
=== Közigazgatási beosztás ===
267 ⟶ 263 sor:
Az országban letelepedett külföldiek és időszaki vendégmunkások a lakosság mintegy 20%-át teszik ki.
Svájc több nagy európai hatalom közötti ütközőállam szerepét töltötte be, ami nagyban befolyásolta az ország nyelvét és kultúráját. Svájcnak négy hivatalos nyelve van: a [[Német nyelv|német]] (64%; sárga) északon és az ország közepén, a [[Francia nyelv|francia]] (19%; lila) nyugaton, az [[Olasz nyelv|olasz]] (8%; zöld) délen, és végül a latin nyelvcsaládhoz tartozó [[Romans nyelv|romans (rétoromán)]], amit egy apró kisebbség beszél (<1%; vörös) a délkeleti [[Graubünden]] kantonban. Az országban beszélt német nyelv a [[Schwitzerdütsch]]. Ez nem egységes nyelv, hanem egy sor különböző svájci dialektus. Ennek nincs elfogadott írott formája, az újságok és a folyóiratok a svájci [[Hochdeutsch]]ot (irodalmi német nyelv) használják, ami jelentősen eltér a németországi és az osztrák irodalmi nyelvtől. A rádió- illetve TV-adásokban mind a dialektusok, mind a [[Hochdeutsch]] svájci változata, ritkán a németországi [[Hochdeutsch]] is előfordul. A Svájcban beszélt francia nyelv némileg különbözik a hivatalos franciaországi francia nyelvtől, azonban megegyezik a francia Felső-Szavoja ([[Haute-Savoie]]) kerület egyes részein beszélttel. Ticino-kantonban a nyugat-lombard dialektus ticinói, illetve comói verzióját beszélik, bár itt a hivatalos az irodalmi olasz nyelv. Ezt beszéli minden művelt
=== Vallási összetétel ===
350 ⟶ 346 sor:
Svájcban az oktatási rendszer más mint Magyarországon és kantononként is változó. Az óvoda („Kindergarten”) a gyermekek képességeitől függően 2 vagy 3 évig tart. Ezt követi az általános iskola („Primarschule”), ahol 6 évig tanulnak a gyerekek. Az általános iskola után a „Sekundarschulé”-ba kerülnek a gyerekek, ami 3 év (7., 8., 9.). Utána jön vagy a szakmai képzés („Lehre”, ami 3 vagy 4 évig tart) vagy a 2. évtől a gimnázium, ami ebben az esetben csak 4 éves, de lehet 6 éves is, ha közvetlen a „Primarschulé”-ból megy oda a gyerek. Nincs minden városban gimnázium, általában csak nagyobb városokban, ahová összegyűjtik a környező települések tanulóit. Aki szakmát akar tanulni és még nem tudott választani, vagy nem sikerült a felvételije, a „Sekundarschule” után van egy úgynevezett 10. iskolaév (áthidaló év). Itt is van több lehetőség, például gimnáziumba előkészítés, külföldieknek integrációs kurzus stb.
6 jeggyel osztályoznak, a hatos a legjobb, de használnak féljegyeket is. Egy héten kb. 30 órájuk van a diákoknak. Az ebédszünetük egyórás, majd délután is vannak óráik. Az ebédszünet változó aszerint, kinek milyen órarendje van, általában 2x45 perc. A diákok általában otthon étkeznek, kivétel aki „Hort”-ban (
A tanév hosszú, nyáron csak 4 hét a szünet, de van őszi, téli és tavaszi szünet is, amik
[[Fájl:February 16, 2011 - Old City.jpg|thumb|[[Bern óvárosa]]]]
=== Kulturális intézmények ===
Svájcban több mint 900 múzeum található, amiket 11 millió ember látogat meg évente. Például:
* '''Paul Klee Múzeum''' (Bern)
* '''Tinguely-Múzeum''' (Basel)
| |||