„A magyar irodalom története (Sőtér)” változatai közötti eltérés

| kép = SőtérSőtér2.jpg

| képméret = 220px

| képaláírás = Az alapsorozat, mely 1945-ig dolgozza fel a magyar irodalmat

Ez a kézikönyv két, egyenként 6-6 kötetes sorozatból áll. Az első könyvsorozatot '''A magyar irodalom története''' címmel az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] [[Irodalomtudományi Intézet]]e megbízásából az [[Akadémiai Kiadó]] 1964–1966 között jelentette meg hat kötetben, melyet mind a mai napig a köznyelvben egyszerűen ''„Nagy Spenót”''nak neveznek, egyértelmű utalással a papírborító színére. A mű értelemszerűen 1963-ig tárgyalja az irodalomtörténetet. A vállalkozás főszerkesztője [[Sőtér István]] irodalomtörténész, akadémikus volt, a szövegeket az irodalomtudomány művelőinek színe-java írta. A megjelenés korszakának cenzurális feltételi között a lehető legtöbbet hozták ki az egyes témákból, igyekeztek ragaszkodni a tudományos tárgyilagossághoz és ez nagyjából sikerült is, ami az első 5 kötetet illeti. A VI. kötet ugyanis, amelynek tárgya az 1919 és 1963 közötti időszak, még [[Szabolcsi Miklós]] szerint is csak kompromisszum a dogmatizmus és egy tágabb irodalomszemlélet között. Ráadásul a nyugat-európai magyar irodalom tárgyalását nem vállalták – vállalhatták (?) – a szerkesztők.<ref name="online"/> Egy kissé durva, illetve akár nevetségesnek is mondható, de jellemző közjáték: a VI. kötet népi írókkal foglalkozó fejezetét első változatban a ''pártközpont egyik munkatársa'' írta meg. Mivel az írás nem felelt meg az elvárásoknak, [[Szabolcsi Miklós]] felkérésére [[Pomogáts Béla]] írta újra végleges formában.<ref name="vigilia.hu"/> Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a szerkesztők nem érezték ''sikerültnek'' a VI. kötetet, ezért született meg az új kézikönyv, a ''„Nagy Sóska”'' kiadásának terve.

A kézikönyv második része tehát a ''„Nagy Sóska”'', – elnevezése a színe után – fizikailag szintén 6 kötet, formailag csak 4, mivel a II. és a III. kötet két-két alkötetben jelent meg. Címe: '''A magyar irodalom története 1945–1975'''. Értelemszerűen részben felülírja, részben kiegészíti az előző sorozat VI. kötetét. A megbízó ugyanaz, a szerkesztő bizottság: [[Béládi Miklós]], [[Bodnár György]], [[Sőtér István]], [[Szabolcsi Miklós]], megjelent: Budapest, [[Akadémiai Kiadó]] 1981—1990. Erre a könyvre már sokkal inkább érvényes a tárgyilagos jelző, a munka során lényegében nem engedtek a politikai nyomásnak, ezért is húzódott a kiadása ilyen sokáig.