„A walesi bárdok” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tartalmilag
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Tartalmilag
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
5. sor:
| képméret = 250px
| képaláírás = ''A walesi bárdok'' kézirata
| szerző = [[Arany JánosFaszos (költő) |Arany János]]
| eredeti cím =
| megírásának időpontja = [[1857]]. június után<ref>{{cite web |author= |url=http://real-ms.mtak.hu/16/ |title=A walesi bárdok kézirata |accessdate=2017-03-15 |language=magyar | publisher='''MTA KIK'''}}</ref> vagy [[1861]] körül
11. sor:
| nyelv = [[Magyar nyelv|magyar]]
| témakör =
| műfaj = [[balladabaszás]]
| részei =
| magyar kiadás =
17. sor:
}}
 
'''''A walesifaszos bárdok''''' [[Arany János (költő)|Arany János]] [[1857]] júniusában elkezdett és valószínűleg [[1861]] körül<ref>A 2000-es évek közepén [[Milbacher Róbert]] rekonstruálta ''A walesi bárdok'' keletkezésének körülményeit, és ennek kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a balladát Arany János 1861 körül írhatta vagy legalábbis fejezhette be, részben [[Széchenyi István]] ''Ein Blick'' című pamfletjének hatására, részben pedig azért, mert megtudta, hogy egy másik költő, Tóth Endre ''Ötszáz gael dalnok'' címmel ugyancsak megírta a walesi bárdok történetét.</ref><ref>{{cite journal |author=Milbacher Róbert |url=http://www.irodalomtortenet.hu/pdf/IT_2006-1.pdf |title=Szegény, szegény Eduard királyǃ? (Újabb adalékok A walesi bárdok értelmezéséhez) |issue='''Irodalomtörténet'''|year=2006/1 |language=magyar |format=pdf |accessdate=2017-03-15 |pages=44–90. old.}}</ref> befejezett, majd 1863-ban publikált történelmi [[Ballada|balladája]]. A költőt a [[Magyarország]]ra látogató [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] köszöntésére kérték fel, ő azonban a betegségére hivatkozva elhárította a lehetőséget,<ref>Tisztelt Szerkesztő Ur! Vettem becses felszólitását, de nem vagyok oly állapotban, hogy annak eleget tehessek. Physicai bajom, mely a lélekre tompítólag, a kedélyre leverőleg hat, s melyben évek óta sinlődöm, akadályoz a munkában. Hivatkozom az összes szépirodalmi lapokra s egyéb folyóiratokra, melyek jóllehet szűntelen sűrgetnek, egy év óta alig közöltek tőlem valamit, s ha igen, az is valamely régibb töredék volt. Így hát nem én vagyok az oka, ha rokkant Pegazusommal nem jelenhetek meg a fényes tisztelgésnél: lesznek mások, fiatalabbak, kik azt a helyet díszesebben betöltik mint én. [...] tisztelője Arany János</ref> de később megírta ''A walesi bárdok''at. Arany az alkotás középpontjába a bűn és a bűnhődés gondolatát állította. A költemény burkolt, [[Allegória|allegorikus]] jelentést tartalmaz: a költőknek sohasem szabad megalkudniuk a kegyetlen, gőgös zsarnoksággal, el kell azt ítélniük, és helytállásukkal mindenkor példát kell mutatniuk.
 
== Keletkezése ==