„Párizs ostroma (885–886)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ
LutzBruno (vitalap | szerkesztései)
Címke: ellenőrizetlen globális képátnevezés
31. sor:
[[Fájl:NorthmenBarques.jpg|balra|bélyegkép|A vikingek [[Bark (hajó)|bárkái]]]]
A vikingek 885 novemberének 24., vagy 25. napján érkeztek meg Párizsba, elsődlegesen azért, hogy megsarcolják a frankokat.<ref>Bradbury (2004) p. 133</ref><ref name="Logan 130">Logan (1991) p. 130</ref><ref name="Davis 54">Davis (2001) p. 54</ref> Az ostrom akkor kezdődött el, amikor ezt a frankok megtagadták tőlük. November 26-án a dánok megtámadták az északkeleti tornyot különböző ostromgépekkel, többek közt katapult segítségével. A támadásukat visszaverték forró viasz locsolásával. Aznap minden viking támadást sikerült a védőknek visszaverniük, majd még aznap éjjel a párizsiak egy újabb szintet húztak fel a toronyra.<ref name="Davis 54">Davis (2001) p. 54</ref><ref name="Logan 131">Logan (1991) p. 131</ref> November 27-én a viking támadás részét képezte az aknásítás, a faltörő kosok és tűz használata, de mindhiába. Gozlin püspök íjjal és baltával vett részt az ütközetben. Kitűzött egy keresztet a külső falra és buzdította a harcosokat. Testvére, Ebles szintén részt vett a küzdelemben.<ref name="Davis 54">Davis (2001) p. 54</ref> A vikingek visszavonultak az első meghiúsult támadásaik után és tábort vertek a folyó jobb partján, ahol épületköveket használtak a tábor felépítéséhez. Miközben újabb támadásokra készültek fel a vikingek újabb ostromgépek építésébe fogtak.<ref name="Bradbury 1992 45">Bradbury (1992) p. 45</ref> Egy újabb támadás során több ezer gránátot lőttek a városra, hajót küldtek a híd bevételére és szárazföldi támadást indítottak három csoportra oszolva. Az seregek körbevették a hídfőnél lévő tornyot, feltehetően azért, hogy leküzdjék a folyón létesített akadályt. Miközben megpróbálták felgyújtani a hidat, közben a várost is megtámadták ostromgépeikkel.<ref name="Bradbury 1992 45">Bradbury (1992) p. 45</ref>
[[Fájl:Paris_in_9_centuryParis in 9th century.jpg|jobbra|bélyegkép|260x260px|Párizs térképe a 9. századból (a város az [[Cité-sziget|Île de la Cité]] szigeten települt)]]
A vikingek mintegy két hónapon keresztül fenntartották az ostromállapotot, árkokat ástak és a szárazföldön tartalékokat képeztek maguknak. 886 januárjában megpróbálták törmelékkel,  foglyok holttesteivel, állattetemekkel és növényi anyagokkal feltölteni a folyó gázlóit, hogy a torony közelébe tudjanak férkőzni. Ezt két napon keresztül folytatták. A harmadik napon három felgyújtott hajót küldtek a fahíd ellen. Az égő hajók azonban már azelőtt elsüllyedtek,mielőtt elérhették volna a hidat, ezért az sértetlen maradt.<ref name="Davis 54">Davis (2001) p. 54</ref><ref name="Logan 131">Logan (1991) p. 131</ref> Február 6-án az esőzések által megduzzadt folyó elmosta a törmelékekből összehordott akadályokat, melyek a hídnál feltorlódtak. A híd megsemmisült és a legészakkeletibb tornyot immáron csak 12 védő tartotta, akiknek nem volt utánpótlási útvonaluk. A vikingek megadásra szólították fel a védőket, de azok visszautasították ezt, ezért mindannyiukat kivégezték.<ref name="Davis 54">Davis (2001) p. 54</ref>