„Trójai háború” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 130.43.207.122 (vita) szerkesztéséről XXLVenom999 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
6. sor:
== Rövid áttekintés – Trója ==
[[Fájl:Adam Elsheimer - Der Brand von Troja (Alte Pinakothek).jpg|bélyegkép|250px|Trója égése, ([[Adam Elsheimer]] 1600 körül)]]
Homérosz költeményében a háború kiváltó oka [[Helené|Szép Heléna]] elrablása volt. Helené [[Menelaosz spártai király|Meneláosz]] felesége volt, akit Parisz, a trójai király [[Priamosz]] fia szöktetett meg Spártából. Ennek megtorlására vonult az egyesített görög hadsereg Trója ellen, hogy a becsületsértést megtorolja. Azonban tízéves küzdelem után sem sikerült a megerősített várost elfoglalniuk. Nagy szerepet játszott ebben, hogy Priamosz
[[Odüsszeusz]] egy napon látta, amint egy szolgáló falovat faragott fiának. Innen merítette az ötletet, ami alapján megépítették a görögök a híressé vált óriási, fából készült lovat ([[trójai faló]]), amelyben a harminc legbátrabb görög harcos rejtőzött el. A falovat a csatamezőn hagyták, majd hajóikkal visszavonulást színleltek. [[Kasszandra]] és a pap [[Laokoón]] figyelmeztetése ellenére a trójaiak bevontatták a falovat a városba. Az éjszaka leple alatt a görög harcosok kimásztak a faló belsejéből, megnyitották a város kapuit és a beáramló seregek végül elfoglalhatták Trója városát. Innen származik a mondás: ''„félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is”'', illetve a ''„trójai ló”'' fogalom. Egy másik változat szerint a falovat olyan nagyra építették a görögök, hogy nem fért be a város kapuján, ezért saját lakói ütötték ki a városvédő falat, hogy a vélt ajándékot a városba húzhassák.
49. sor:
Akhilleusz csillapíthatatlan dühe és együttérzése közötti ív [[Homérosz]] Iliaszának egyik fő motívuma.
=== Akhilleusz
[[Fájl:Johann Heinrich Füssli 064.jpg|bélyegkép|Tétisz a halott Akhileuszt siratja]]
Hektór halála után Akhilleusz legyőzte az etiópiai Memnónt, a kolonai Kyknoszt és Penthesziliát, az amazonkirálynőt, akibe halálos harc közben beleszeretett (néhány változat szerint szerelmi kapcsolat is volt közöttük).
| |||