„Metafora” változatai közötti eltérés

45 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
a
nincs szerkesztési összefoglaló
(kognitív fogalom)
a
A köznapi beszédben és az [[irodalom]]ban is azonosítandó tartalmak megragadhatóvá tétele („virágot virágnak”), néha pedig egyenesen különbözőségeik elsikkasztása érdekében metaforák százait, ezreit alkalmazzuk nyelvünkben, leginkább a retorikában, a politika nyelvezetében, ahol részben el akarják kerülni a dolgok nevén nevezését, és ahol részben nem létező dolgokról beszélnek „képes beszéd” formájában.
 
A [[kognitív nyelvészet]]ben a metafora egyszerre nyelvi, fogalmi, társadalmi és kulturális, testi és idegi jelenség. A metafora két olyan fogalmi keret közötti megfelelések rendszere, ahol a két fogalmi keret a fogalmi rendszerünk két különböző („távoli”) területéről származik.{{Refhely|Kövecses|93}}
== A metafora fogalma ==
Az ókorban metaforának nevezték azt a jelenséget, amikor valaki egy hasonlatot használt egy általa meg nem nevezett dolog nevén nevezése helyett, azért, mert (1) az egyik dolog hasonlít a másikra, vagy (2) nem létezik megfelelő szó az említett dologra (nyelvi, szókincsbeli hiányosság esete).
Hagyományos értelemben a metaforát mint irodalmi jelenséget tekintjük. [[George Lakoff]] kognitív nyelvész volt az első, aki a hatvanas években felvetette a metafora kognitív értelmezését. Több ponton szembehelyezkedett [[Noam Chomsky|Chomsky]] transzformációs-generatív nyelvelméletével, s bevezette a fogalmi metafora kifejezést, amely túlmutat a hagyományos irodalmi értelmezésen. Lakoff arra a megállapításra jutott, hogy a hétköznapi nyelvünkben rengeteg metaforát használunk, s azok nem feltétlenül díszítő, gazdagító elemként szolgálnak csupán, hanem gondolatainkat szervesen a segítségükkel fejezzük ki, s ily módon a metafora használata a természetes nyelv funkcionálásának alapvető módja. A kognitivista kutatók Lakoff szemléletére épülve alakították ki elméleteiket, s feltételezésük szerint nem csupán mindennapi nyelvhasználatunk szerves részét képezik a metaforák, hanem nagyban befolyásolják világlátásunkat és a konceptualizációnkat is.<ref>{{CitPer|aut=Bańczerowski Janusz|tit=A kognitív nyelvészet alapelvei|per=Magyar Nyelvőr|ann=1999|lun=január–március|tom=123|fasc=1|url=http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1231/123107.htm|accd=2018-06-17|issn=1585-4515}}</ref>
 
A metafora egy olyan nyelvi eszköz, amelynek segítségével képesek vagyunk absztrakt cselekvések és tartalmak konkrét módon való kifejezésére. Két dolog azonosítása hangulati egyezés vagy tartalmi hasonlóság alapján.{{CitLib |szerző=Kövecses Zoltán, Bences Réka|cím= Kognitív nyelvészet|alcím= |hely= Budapest|kiadó= Akadémiai Kiadó|év= 2010|oldal= 93}
 
== Jegyzetek ==
* {{Hely|Cornificius}} {{CitLib|aut=[[Quintus Cornificius]]|tit=A C. Herenniusnak ajánlott rétorika|ass=Ford., bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Adamik Tamás|loc=Budapest|red=Akadémiai|ann=1987}}
* Hans Blumenberg: ''Hajótörés nézővel. Metaforológiai tanulmányok'' (ford. Király Edit), [[Atlantisz Könyvkiadó]], Budapest, 2006, {{ISBN|9789639165816}}
 
* {{Hely|Kövecses}} {{CitLib |szerző=Kövecses Zoltán, Bences Réka|cím= Kognitív nyelvészet|alcím= |hely= Budapest|kiadó= Akadémiai Kiadó|év= 2010|oldal=}}
* {{CitLib|aut=[[Paul Ricœur]]|tit=Az élő metafora|loc=Budapest|red=Osiris|ann=2006|isbn=963-389884-6}}