„Konzervatív Párt (Egyesült Királyság)” változatai közötti eltérés

 

A konzervatív előny fennmaradt a [[2010]]. [[május 6.|május 6]]-án tartott [[2010-es választások az Egyesült Királyságban|választásokig]] ezután eltelő csaknem három évben, bár 2010 fordulójára kevesebb, mint 10 százalékpontra csökkent. A választások kisebbségi parlamenthez vezettek: a konzervatívok szerezték a legtöbb, 306 mandátumot, de ez 19-cel kevesebb volt a parlamenti többségnél. Öt nappal később Gordon Brown miniszterelnök lemondott, David Cameront nevezték ki miniszterelnöknek és a Konzervatív Párt koalícióra lépett a [[Liberális Demokraták]]kal. Ez lett az Egyesült Királyság első [[koalíciós kormány]]a a [[második világháború]] óta.<ref>{{cite news |url=http://news.bbc.co.uk/1/shared/election2010/results/ |publisher=BBC News |title= Election 2010 results|accessdate=12 May 2010}}</ref> (Az 1977-es [[Lib-Lab Paktum]] nem koalíció volt, csak együttműködés.)

A 2015-ös választásokon [[David Cameron]] győzelemre vezette a konzervatívokat és így új kormányát már a [[Liberális Demokraták|liberális demokraták]] nélkül alakította meg. A párt 332 mandátumot szerzett ezzel 24 mandátummal növelte képviselői helyét. Cameron 2016-ban valósította meg azt a választási ígéretét, hogy amennyiben a konzervatív párt nyeri a választásokat népszavazást fognak tartani az ország [[Európai Unió|európai uniós]] tagságáról. Erre a választásra [[2016]]. [[Június 23.|június 23]]-án került sor. A népszavazásnak a konzervatív párt maga is megosztottan kezdett neki. Bár a kormányfő a bennmaradás mellett kampányolt a párt néhány vezéralakja mint [[Boris Johnson]] londoni polgármester a kilépés mellett foglalt állást. A [[2016-os népszavazás az Egyesült Királyság EU-tagságáról|népszavazás]] végül a kilépők többségével zárult.

{| {{széptáblázat}}