„Rózsagubacs darázs” változatai közötti eltérés

A '''borzas rózsagubacs'''<ref>Paszlavszky, J. (1882) ''A rózsagubacs fejlődéséről''. Természettudományi Füzetek 5: 168-216.</ref> okozója a közönséges rózsagubacsdarázs (''(Diplolepis rosae'')'','' amely darázsfaj a [[hártyásszárnyúak]] (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a [[Gubacs|gubacsdarazsak]] (Cynipidae) családjába tartozik<ref>Eady, R. D., & Quinlan, J. (1963). Handbooks for the identification of British insects. Royal Entomological Society of London.</ref>. A faj szűznemzéssel ([[partenogenezis]]sel) szaporodik<ref>Stille, B., & Dävring, L. (1980). Meiosis and reproductive strategy in the parthenogenetic gall wasp Diplolepis rosae (L.) (Hymenoptera, Cynipidae). ''Hereditas'', ''92''(2), 353-362.</ref>: a hímek aránya igen alacsony a populációkban. Évente egy nemzedéke fejlődik ki<ref>Randolph, S. (2005). ''The natural history of the Rose Bedeguar gall and its insect community''. British Plant Gall Society.</ref>. Az imágók a beérett [[gubacs]]ok kamráit március-április hónapokban hagyják el. A gubacsok rendszerint többkamrásak<ref>László, Z., & Tóthmérész, B. (2011). Parasitism, phenology and sex ratio in galls of Diplolepis rosae in the Eastern Carpathian Basin. ''Entomologica romanica'', ''16'', 33-8.</ref>, akár 10–15&nbsp;cm átmérőjűek is lehetnek. Monofág faj, a gazdanövények kizárólag a [[rózsa]] (''[[Rózsa|Rosa]]'' sp.) nemzetségbe tartoznak, leggyakrabban a gyepűrózsán ''([[Vadrózsa|Rosa canina]])'' és a rozsdás rózsán ''([[Rosa rubiginosa]])'' figyelhetők meg a gubacsok'''<ref>Kohnen, A., Wissemann, V., & Brandl, R. (2011). No host-associated differentiation in the gall wasp Diplolepis rosae (Hymenoptera: Cynipidae) on three dog rose species. ''Biological Journal of the Linnean Society'', ''102''(2), 369-377.</ref>.'''