„Newton-féle gravitációs törvény” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 81.183.33.125 (vita) szerkesztéséről Magic links bot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
1. sor:
A '''Newton-féle gravitációs törvény''' szerint bármely két test kölcsönösen vonzza egymást. Két pontszerűnek tekinthető test között ez az erő egyenesen arányos a tömegek szorzatával, és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével.
Newton a tapasztalati megfigyelésekből indukcióval levezetett összefüggést arányosság formájában fogalmazta meg<ref>Isaac Newton: "In [experimental] philosophy particular propositions are inferred from the phenomena and afterwards rendered general by induction": "[[Philosophiae Naturalis Principia Mathematica|Principia]]", Book 3, General Scholium, at p.392 in Volume 2 of Andrew Motte's English translation published 1729.</ref> és a ''[[Philosophiae Naturalis Principia Mathematica]]'' művében publikálta 1687. július 5-én. Amikor a [[Royal Society]] előtt bemutatta könyvét, [[Robert Hooke]] azt állította, hogy Newton tőle vette át az [[inverz négyzetes törvény]]t.
21. sor:
* ''m''<sub>1</sub> és ''m''<sub>2</sub> – [[kilogramm]] (kg)
* ''r'' – [[méter]]
* ''G'' – ma elfogadott értéke<ref>http://physics.nist.gov/cuu/Constants/Preprints/lsa2010.pdf</ref>:<math> = \left(6,67384 \plusmn 0,0008 \right) \
Newton maga nem írta fel így ezt az összefüggést, nem vezette be és nem is mérte meg a ''G'' értékét. [[Henry Cavendish]] brit fizikus 1798-ban állított össze először egy olyan kísérleti elrendezést, ami alkalmas lehetett a [[gravitációs állandó]] értékének meghatározására<ref>[http://www.
A Newton-féle gravitációs törvény formailag hasonlít a [[Coulomb-törvény]]hez, mely két töltött részecske közötti elektromos erőhatásról szól. Mindkettő [[inverz négyzetes törvény]], ahol az erő fordítottan arányos a távolság négyzetével.
A gravitáció jelenségének - az extrém sűrű és nagy tömegek esetén is érvényes - általánosabb leírását [[Albert Einstein]] [[általános relativitáselmélet]]e adja, de a gyenge kölcsönhatások és a kis sebességű mozgások esetén a Newton-féle leírás is jól használható. Az általános relativitáselmélet határesetként visszaadja a Newton-féle gravitációs törvényt.
==Térbeli kiterjedésű testek esete==
|