A különböző kultúrák legtöbbje asztronómiai[[asztronómia]]i vagy természeti jelenségekhez kötötte az év kezdetét, és évvégi és újévi ünnepségeket már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak. A nyugati kultúrkörben január 1-ét az ókori rómaiak nevezték ki újév napjának [[i. e. 46]]-ban, a [[julián naptár]] bevezetésekor.<ref name=origo>{{cite web |url=http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20151231-szilveszter-ujev-unnep-tortenelem-januar-1.html |title=Márciusban is volt már szilveszter |date=20151231 |accessdate=20181213 |publisher=[[Origo.hu]]}}</ref> Ennek ellenére Európa nagy részén az újévet sokáig különböző napokon, mozgóünnepként tartották.<ref name=szilv>{{cite web |url=https://szilveszter.hu/erdekessegek/a-szilveszter-tortenete-eredete-92 |title=Szilveszteri kisokos – történet, hagyományok |accessdate=20181213 |publisher=szilveszter.hu}}</ref> A középkorban egyes egyházi vezetők december 25-ét vagy március 25-ét jelölték ki újév napjának a napok vallásos jelentősége miatt ([[Karácsonykarácsony]], illetve [[Gyümölcsoltó Boldogasszony]]).<ref name=origo/> [[1582]]-ben, [[XIII. Gergely pápa]] naptárreformjával január 1. lett az általánosan elfogadott dátum, melyet [[1691]]-ben [[XI. Ince pápa]] véglegessé tett véglegessé, így az év utolsó napja [[December 31.|december 31]]-ére került.<ref>{{cite web |url=https://24.hu/tudomany/2015/01/01/ince-papa-miatt-rugtunk-be-tegnap/ |title=Ince pápa miatt rúgtunk be tegnap |date=20150101 |accessdate=20181213 |publisher=24.hu}}</ref>
