„Trójai háború” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó  változtatást (2001:4C4D:17C1:5300:4C5D:CB3B:53D3:F486), visszaállítva BenKor szerkesztésére
6. sor:
== Rövid áttekintés – Trója ==
[[Fájl:Adam Elsheimer - Der Brand von Troja (Alte Pinakothek).jpg|bélyegkép|250px|Trója égése, ([[Adam Elsheimer]] 1600 körül)]]
Homérosz költeményében a háború kiváltó oka [[Helené|Szép Heléna]] elrablása volt. Helené [[Menelaosz spártai király|Meneláosz]] felesége volt, akit Parisz, a trójai király [[Priamosz]] fia szöktetett meg Spártából. Ennek megtorlására vonult az egyesített görög hadsereg Trója ellen, hogy a becsületsértést megtorolja. Azonban tízéves küzdelem után sem sikerült a megerősített várost elfoglalniuk. Nagy szerepet játszott ebben, hogy Priamosz aplyaapja, [[Laomedón]] alatt [[Poszeidón]] és [[Apollón]] építették a városfalak nagy részét, azok a szakaszok, amelyeket ők építettek, bevehetetlenek voltak. Hasonló szerepe volt a városvédő [[Pallasz Athéné]] szobrának, a [[Palladión]]nak. Ezen felül maguk az istenek is beavatkoztak a háborúba, ki ezen, ki azon az oldalon.
 
[[Odüsszeusz]] egy napon látta, amint egy szolgáló falovat faragott fiának. Innen merítette az ötletet, ami alapján megépítették a görögök a híressé vált óriási, fából készült lovat ([[trójai faló]]), amelyben a harminc legbátrabb görög harcos rejtőzött el. A falovat a csatamezőn hagyták, majd hajóikkal visszavonulást színleltek. [[Kasszandra]] és a pap [[Laokoón]] figyelmeztetése ellenére a trójaiak bevontatták a falovat a városba. Az éjszaka leple alatt a görög harcosok kimásztak a faló belsejéből, megnyitották a város kapuit és a beáramló seregek végül elfoglalhatták Trója városát. Innen származik a mondás: ''„félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is”'', illetve a ''„trójai ló”'' fogalom. Egy másik változat szerint a falovat olyan nagyra építették a görögök, hogy nem fért be a város kapuján, ezért saját lakói ütötték ki a városvédő falat, hogy a vélt ajándékot a városba húzhassák.
49. sor:
Akhilleusz csillapíthatatlan dühe és együttérzése közötti ív [[Homérosz]] Iliaszának egyik fő motívuma.
 
=== Akhilleusz halahalála ===
[[Fájl:Johann Heinrich Füssli 064.jpg|bélyegkép|Tétisz a halott Akhileuszt siratja]]
Hektór halála után Akhilleusz legyőzte az etiópiai Memnónt, a kolonai Kyknoszt és Penthesziliát, az amazonkirálynőt, akibe halálos harc közben beleszeretett (néhány változat szerint szerelmi kapcsolat is volt közöttük).