|
==Dátuma==
A különböző kultúrák legtöbbje [[csillagászat]]i vagy természeti jelenségekhez kötötte az év kezdetét, és évvégi és újévi ünnepségeket már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak. A nyugati kultúrkörben január 1-ét az ókori rómaiak nevezték ki újév napjának [[i. e. 46]]-ban, a [[julián naptár]] bevezetésekor.<ref name=origo>{{cite web |url=http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20151231-szilveszter-ujev-unnep-tortenelem-januar-1.html |title=Márciusban is volt már szilveszter |date=20151231 |accessdate=20181213 |publisher=[[Origo.hu]]}}</ref> EnnekEzt ellenérea Európa nagy részéndátumot az újévet567-es sokáigTours-i különbözőzsinat napokoneltörölte, mozgóünnepkénta tartották.<refkövetkező name=szilv>{{citeezer webévben |url=https://szilveszter.hu/erdekessegek/a-szilveszter-tortenete-eredete-92pedig |title=Szilveszterikülönböző kisokosnapokat, –egyes történet,helyeken hagyományokkarácsonyt |accessdate=20181213vagy |publisher=szilveszter.hu}}</ref>húsvétot Atekintették középkorbanaz egyesév egyházikezdetének. vezetőkA decemberlegtöbb 25-éteurópai vagyországban március 25-éte jelöltékhonosodott kimeg újév napjánaknapjaként a napokannak vallásos jelentősége miatt ([[karácsony]], illetve [[Gyümölcsoltó Boldogasszony]]).<ref name=origo/> [[1582]]-ben, [[XIII.bár Gergelynem pápa]]rendeztek naptárreformjávalévköszöntő január 1. lett az általánosan elfogadott dátumünnepségeket, melyet [[1691]]-ben [[XI. Ince pápa]] tett véglegessé, ígymert az évilyeneket utolsópogánynak napja [[December 31.|december 31]]-ére kerülttekintették.<ref name=abh>{{cite web |url=https://24about-history.hucom/tudomany/2015/01/01/incehow-papawas-miattnew-rugtunkyear-becelebrated-tegnapin-medieval-times/ |title=InceHow pápawas miattNew rúgtunkYear beCelebrated tegnapin Medieval Times |date=2015010120170321 |accessdate=20181213 |publisher=24.huAbout History}}</ref>
[[1582]]-ben, [[XIII. Gergely pápa]] naptárreformjával január 1. lett az általánosan elfogadott dátum, melyet [[1691]]-ben [[XI. Ince pápa]] tett véglegessé, így az év utolsó napja [[December 31.|december 31]]-ére került.<ref>{{cite web |url=https://24.hu/tudomany/2015/01/01/ince-papa-miatt-rugtunk-be-tegnap/ |title=Ince pápa miatt rúgtunk be tegnap |date=20150101 |accessdate=20181213 |publisher=24.hu}}</ref> Megjegyzendő, hogy egyes országok már korábban, vagy csak később tértek át erre a dátumra; a dél-európai nemzetek már 1362-ben is január 1-ét tekintették az év kezdetének, de Angliában 1752-ig március 25-e volt az újév napja, Görögország pedig csak 1923-ban, a Gergely-naptár bevezetésekor tért át január 1-ére.<ref name=abh/>
==Elnevezése==
December 31-e [[I. Szilveszter pápa]] ünnepe, így az 1582-es naptárreform után több kultúrában – köztük a magyarban – Szilveszter napjának, röviden szilveszternek nevezik az év utolsó napját. Szilveszter 314 és 335 között volt a katolikus egyház feje, pápaságának egyik jelentős teendőjeként megszervezte az egyházi életet Rómában. A történettudomány által nem igazolt középkori legendák szerint meggyógyította, megtérítette, és megkeresztelte [[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin császárt]].<ref>{{cite web |url=http://mindennapi.hu/cikk/egyhaz/mit-unnepelnek-a-keresztenyek-szilveszterkor-/2011-12-31/11370 |title=Mit ünnepelnek a keresztények szilveszterkor? |date=20111231 |accessdate=20181213 |publisher=Mindennapi.hu}}</ref>
A köznyelvben általában más kultúrák évének utolsó napját is „szilveszternek” nevezik, még akkor is, ha az nem december 31-ére, Szent Szilveszter ünnepére esik (például „kínai szilveszter”).,<ref>{{cite web |url=https://index.hu/kultur/eletmod/kinaszilv/ |title=Ostromállapottal ünneplik a kínai újévet |date=20060205 |accessdate=20181213 |publisher=[[Index.hu]]}}</ref> vagy nem ismerik Szent Szilveszter ünnepét (például „japán szilveszter”).<ref>{{cite web |url=https://liget.ro/eletmod/japanban-unnep-de-nem-buli-a-szilveszter |title=Japánban nagy ünnep, de nem buli a szilveszter |date=20171229 |accessdate=20181213 |publisher=Liget}}</ref>
==Szokások, ünneplés==
Az óévet búcsúztató zajos mulatságokat az ókori római [[Szaturnália|szaturnáliák]] utódjánakleszármazottjának tekintik, melyeket lakoma, lármázás, maszkos felvonulásokdorbézolás jellemeztek. A szaturnáliákbólszaturnáliák későbbpogány kialakultszokását a középkori Franciaországban támasztották fel a január 1-e körül tartott „bolondok lakomája”ünnepe” (Festusfestum Fatuorumfatuorum), melyetképében, régen amely ''[[vízkeresztA párizsi Notre-Dame]]et'' megelőzőregényben esténis tartottak,nagy majdszerepet akap. dorbézolásAz áttevődöttilyen ünnepségeket az évegyház utolsóa napjára15. Aszázadban babonákhivatalosan betiltotta, hagyományokde továbbéltek a néphagyományban.<ref>{{cite web |url=https://www.atlasobscura.com/articles/feast-of-fools-medieval-tradition |title=The New Year's Feast That Transformed Fools Into Popes and Kings |date=20171229 |accessdate=20181213 |publisher=Atlas Obscura}}</ref> A babonák szerint az óév esti zajkeltés elűzi a felhalmozódott gondokat, bajokat, és a gonosz szellemeket.<ref name=szilv/><ref>{{cite web |url=http://archiv.ringmagazin.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=4832:szilveszter-&catid=80&Itemid=72 |title=Szilveszter |date=20090101 |accessdate=20181213 |publisher=ring magazin}}</ref>
===Magyar népi hagyományok===
===Más országokban===
{{csonk-szakasz}}
|
