„Szalay Lajos” változatai közötti eltérés

Új stílusjegyek jelentek meg rajzain ebben az időben: gyakori szimbólumai a kentaur, az oroszlán és a sárkány – a ''rossz'' jelképei, a szárnyas angyal a ''jó'' megtestesítője. Példaként említendő alkotása ebből a korszakból a ''Kiűzetés''. Fontos alkotásai még az 1962-ben készült Illyés-illusztrációk. [[Illyés Gyula]] ekkor volt 60 éves, Szalay ezzel köszöntötte a költőt. Ezután következett életművének talán legjelentősebb együttese, az 1966-ban, New Yorkban megjelent ''[[Genezis]]'', az [[Ószövetség]] illusztrálása 124 rajzzal. Szalay Lajos ''Genezis''e azonban mégsem szokványos [[Biblia]]-illusztráció, már a kiadó (Madison Avenue Church Press) is egyenesen grafikai interpretációnak nevezte. A Biblia szövege és a rajzok eleinte szépen illeszkednek egymáshoz, de később fokozatosan kiemel egyes elemeket, variálja a témát, majd szinte maivá válik az interpretáció.{{refhely|Láncz 1973|15–17. oldal}} Ugyanezt a vonást emelte ki [[Beck András (szobrász)|Beck András]] is, aki szerint ez a könyv ''„…mindnyájunk égető kérdéseit, eleven sebeit, saját életünk borzalmait fedi fel félelmetes erővel és döbbenetes intenzitással. … Szalay rajzai mindenki számára érthetőek és élvezhetőek. Noha telve van utalásokkal, szimbólumokkal, formai nyelve annyira reális, annyira expresszív, hogy félreértésnek nincs lehetősége”''.{{refhely|Beck 2006|53–55. oldal}} A ''Genezis'' az egész világon sikert aratott – ha nem túl profán ezt a kifejezést használni akár a téma, akár a művész vonatkozásában. A rajzokat kritikusok, hozzáértők sora méltatta, mindenki elismeréssel szólt róla, reveláció erejűnek tartva őket.{{refhely|Gaster 1970}}{{refhely|Kent 1969}}