„Gemini–8” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A Gemini VIII űrhajó repülése: részletek |
→Randevú és dokkolás: részletek |
||
203. sor:
Az Agenat először 140 km távolságról látták meg és amikor 102 km-en nyilvánvalóvá vált, hogy az tényleg a céltárgy, ami előttök fénylik, automatikus üzemmódra kapcsolták a számítógépet. Ezután hamarosan az Agena beleveszett az éjszakai félgömb homályába, hogy néhány pillanat múlva a rajta villogó navigációs fények alapján pillantsák meg az űrhajósok. Armstrong ekkor kalibrálta újra a navigációs rendszert a lehető legpontosabb manőverezéshez. Ezután megkezdődhetett a Gemini pályájának finomhangolása, hogy az teljesen az Agena-éhoz simuljon. Armstrong a starttól számítva 5 órával 14 perccel és 56 másodperccel indította azt a hajtóműindítást, amellyel az akkorra hiányzó 100 km-t áthidalja. Ehhez manőverek szövevényes rendszerére volt szükség, amelyhez Scott diktálta hangosan a radarról jövő adatokat, Armstrong irányította az űrhajót. Végül 46 méterre közelítették meg az Agena-t, ahol megállapodtak és relatív sebességkülönbség nélkül, „kötelékben” repültek tovább a másik űreszközzel. Ezzel a manőverek randevút érintő része lezárult.
Armstrong egy 30 perces vizuális ellenőrzést követően engedélyt kapott az irányítástól a dokkolási manőverre. A két űrhajós a manőver során mindvégig szemmel tartotta az Agenat (Scott a navigációhoz használt [[szextáns]] nagyítóján keresztül) és elégedetten nyugtázták, hogy a céltárgy stabilan repül. A manőver során Armstrong 1 méterre kormányozta egymáshoz a két űreszközt. Itt megállt, majd rövid üzenetváltás után megkapta az engedélyt az irányítástól az összekapcsolódásra. Az utolsó egy méteres távot Armstrong 8 centiméter/másodperc sebességgel, nagyon lassan, óvatosan hidalta át, majd bejelentette
''„Irányítás. összekapcsolódtunk....Nagyon sima volt, semmi rázkódás, vagy hasonló.”''
Az irányítóközpontban kisvártatva ováció tört ki, a világ első űrdokkolását véghez vitte a NASA. Ezután a tervek szerint az következett, hogy a legénység átkapcsol az Agena irányítórendszerére és a célrakéta hajtóművével végez manővereket összekapcsolt állapotban. Ehhez kapcsolódott egy elővigyázatossági szabály, amit az irányítóközpont adott le rádión Armstrongéknak: „amennyiben bármilyen problémát tapasztalnak az űrhajók irányításával, vagy az Agena megvadulna, azonnal váljanak le róla”. A manőverezés előtt az űrhajósok teszteket futtattak le és próbamanővereket végeztek: az Agena segítségével 90 fokkal jobbra fordították az űrszerelvényt. A teszt közben, amikor Scott begépelt egy újabb parancsot a komputerbe (Dave Scott oldalán voltak a Gemini űrhajó műszerfalán az Agena irányításáért felelős kezelőszervek), a szeme átsiklott a [[műhorizont]] jelzőn, amely szerint 30 fokra bedőltek és pörögnek (a szemmel való ellenőrzésre nem volt mód, mivel az éjszakai félgömb felett repültek és nem látszott a Föld horizontja).
==== A pörgés ====
| |||