Wikipédia

„Kamaszkor” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4C:1C6E:8000:A0F3:7DF8:7A59:5EF3 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére
Címkék: Visszaállítás Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 768 szerkesztés
zöldből kék
1. sor:
A '''kamaszkor''' ''(serdülőkor / pubertáskor / tinédzserkor)'' embereknél a 10-12-14-től 16-18 éves korig terjedő életszakasz, átmenet a [[gyermekgyermekkor]]- és a [[felnőttfelnőttség]]kor között, melynekamelynek során a nemi [[hormon]]ok elkezdik működésüket, kialakulnak a másodlagos nemi jellegek, és ezekkel párhuzamosan jelentős [[psziché]]s változások következnek be.
 
A fiatal ekkor kezdi formálni saját véleményét, ízlését, a legtöbb gyerek ekkor próbálgatja az önállóságot.
 
A serdülőkor kezdete és vége a történelem során eltérően alakult. A pubertás időszaka napjainkra jelentősen meghosszabbodott, egyrészt korábban kezdődik, másrészt huszonéves korig is elhúzódhat, a változás időszaka akár 10-12 évre is nyúlhat. A korábbra tolódás oka feltételezések szerint a boltok polcain lévő mesterséges [[adalékanyag]]okkal teletűzdeltkezelt élelmiszerekben, a későbbi befejeződés oka a társadalmi változásokban keresendő.
 
== A kamaszkor szakaszai a lányoknál ==
8 ⟶ 9 sor:
A [[lány]]oknál a mellnövekedés az első jele a serdülőkornak. A folyamat a [[mell]]bimbó alatt indul meg apró csomók megjelenésével. A pubertáskor alatt a mellek tovább fejlődnek és növekednek később is.
 
Körülbelül fél évvel a mellek növekedésének kezdete után, megindul a [[testszőrzet]] és a nemi szőrzet kialakulása. Ez a folyamat a mell növekedése előtt is bekövetkezhet. Általában a szeméremtájékon, a lábakon, a hónaljnál és egyéntől függően más helyeken is jelentkezhet a testszőrzet kialakulása.
 
Az első [[menstruáció]] a mellnövekedést követően körülbelül két évvel jelenik meg. Először a szinte kimutathatatlan [[ovuláció]]val kezdődik, majd bekövetkezik az első valódi menstruáció is. Általában 9 és 16 éves kor között történik meg az első vérzés.
 
A kamaszkor során a lányoknál a vagina is jelentős változáson megy keresztül. Nagyobb lesz, sötétebb színű és nyitottabb a combok felé. Az első menstruáció után jellemző a jelentős magasságnövekedés is. A végtagok, a karok, a lábak a csípő gyakran gyorsabban nő, mint a többi testrész. Ahogy a csípő megnő, a szervezet annyi testzsírt halmoz fel, amennyi a normális menstruációhoz szükséges.
Az első menstruáció után jellemző a jelentős magasságnövekedés is. A végtagok, a karok, a lábak a csípő gyakran gyorsabban nő, mint a többi testrész. Ahogy a csípő megnő, a szervezet annyi testzsírt halmoz fel, amennyi a normális menstruációhoz szükséges.
 
== A kamaszkor szakaszai fiúknál ==
21. sor:
A kamaszkor alatt a [[hímvessző|pénisz]] és a [[Here (anatómia)|herék]] elérik felnőtt méretüket. A herék növekedése a pénisz növekedése előtt következik be, és a hímvessző gyorsabban nő hosszában, mint széltében.
A [[szőrnövekedés]] is a serdülőkor velejárója. Elsőként a hímvesszőn, majd a lábakon és a végbélnyílás körül jelenik meg, de egyre inkább az egész testen elindul majd ez a fejlődés. Végül a mellkason és az arcon is szőrzet jelenik meg.
SerdülőkorA serdülőkor során – gégéjük öblösödése miatt – a fiúk hangja fokozatosan mélyül, [[mutálás|mutál]].
 
== Kamaszkori lelki változások ==
[[Erik H. Erikson]] elmélete szerint az egyén [[személyiség]]fejlődése a [[születés]]étől a [[halál]]áig tartó folyamat. Az élethosszig tartó változás egyik mérföldköve a pubertás, mely természetes, fejlődési [[Krízis (fogalom)|krízissel]] jár. Ekkorra tehető az [[identitás]] kialakulása, a [[Jövő (idő)|jövőre]] vonatkozó, hosszútávra szóló döntéshozatalok, mint például a pályaválasztás.
 
Az egyén ellentmondásos érzések közepette leválik a szüleiről, elszakad a gyermekkorától, azonban még nem lép át a felnőttkorba, problémamegoldó képessége éretlen, [[magatartás]]ában felfedezhetők gyermeki és felnőttes vonások is. Vitatkozik, lázad és kérdőre von, keresi önmagát. Viselkedésével és külsejével is különbözni akar a felnőttektől. A szülők és más, korábban meghatározó szerepet betöltő felnőttek befolyása csökken, helyette valamely ifjúsági [[szubkultúra]] válik meghatározóvá, a kortársak hatása felerősödik.
 
A fejlődési [[Krízis (fogalom)|krízis]] sikeres megoldása esetén a serdülő képes összhangba hozni korábban megszerzett információit önmagáról, melyamelyek nem mutatmutatnak nagy eltéréseket a külvilág róla alkotott képétől, túl van az önmeghatározás korszakán, a szociális szerepvállalásokon, valamely eszme iránti elköteleződésen. Az [[identitás]] kialakulásának életszakasza ideális esetben a húszas évek elejére befejeződik.
 
== Serdülőkori veszélyek ==
 
MoratóriumA ''moratórium'' (halasztás) a serdülőkori változás azon formája, mely [[Krízis (fogalom)|krízissel]] jár, de az elköteleződés késleltetett, a fiatal válaszokat keres a „Ki vagyok én?” kérdésre, különböző szerepeket próbál ki.
 
''Korai zárásrólzárás''ról beszélünk a moratórium, a halasztás időszakának elmaradásakor, amikor az egyén [[Krízis (fogalom)|krízis]] nélkül köteleződik el, többnyire a szülei értékrendszere alapján.
 
Az ''identitásdiffúzió'' a serdülőkor életformává alakulása, stagnálás, személyiségfejlődés helyett korábbi fejlődési szintre történő visszacsúszás, gyakran vezet túlzott [[Alkoholos ital|alkohol]]- vagy [[kábítószer]]-fogyasztáshoz.
 
A serdülők éretlen megoldási módjai közé tartozik a szökés, a csavargás, a fiatal kilép a szorongató helyzetből, környezetének elhagyásával csökkencsökkentve a felszültségefelszültségét. Az alkohol- és kábítószer-fogyasztás egyre több tinédzsert érint, hátterében gyakran valamilyen [[Krízis (fogalom)|krízis]]szituációválsághelyzet áll.
 
Pubertáskorban jelentkezhetnek [[öngyilkosság]]i gondolatok, azonban az önsértő viselkedés kialakulásában szerepet játszanak a pszichopatológiai tényezők, a problémamegoldó stratégiák fejletlensége, a kortárscsoport vagy a [[Család (szociológia)|család]] negatív mintáinak követése is. Az [[öngyilkosság]] miatt bekövetkező halálozás a 14-19 éves korosztály esetében a második vagy harmadik halálok hazánkban.
 
== Kommunikáció serdülőkorban ==
47. sor:
A pubertáskori bizonytalanság következtében a fiatal kortársaitól vár megerősítést, az én-közlések helyett többes szám első személyben kommunikál, véleményének, érzelmeinek kimondásakor hajlamos a csoport nevében beszélni.
 
Az ifjúsági argó ([[szleng]]), a fiatalokra jellemző, felnőttekétől eltérő szókészlet, nyelvhasználat kifejezi az egy közösséghez, a kortárscsoporthoz tartozást. A serdülők speciális nyelvhasználatukat tudatosan is alkalmazzák, amennyiben a felnőttek felé [[autonómia|autonómiájuk]] kifejezése a szándékuk. Megfelelni vágyás esetén a fiatalok próbálnak alkalmazkodni, háttérbe szorítják az argót, melyami a beszélgetések során fokozza a gátlásaikat és a bizonytalanságukat.
 
A tinédzserekre jellemző az ún. szó-idioszinkrázia, az egyén számára sajátos jelentést, érzelmi-indulati telítődést kapnak a többség számára közömbös szavak vagy kifejezések, melyekamelyek általában valamilyen komplexust jeleznek.
 
== Külső hivatkozások ==
56. sor:
 
==Források==
*Balogh Éva (2000): Pszichológiai kislexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó., [[Debrecen.]], 2000
*Gádoros Julianna (1996): Depresszió és szorongásos zavarok gyermek- és serdülőkorban. In: Háziorvos Továbbképző Szemle. I. 76-78., 1996
*Gyenge Eszter (2000): Öngyilkossági krízisek kommunikációs sajátosságai serdülőkorban. In: Kelemen Gábor (szerk.): Tele-dialógus. Pro Pannonia., [[Pécs.]], 2000, 133-140. o.
*Révész György (2007): Személyiség, társadalom, kultúra – a pszichoszociális fejlődés erikson-i koncepciója. In: Gyöngyösiné Kiss Enikő – [[Oláh Attila (pszichológus)|Oláh Attila]] (szerk.): Vázlatok a személyiségről. A személyiséglélektan alapvető irányzatainak tükrében. Új Mandátum., [[Budapest.]], 2007, 224-243. o.
 
== Külső hivatkozások ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kamaszkor”