„Mariano Abasolo” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Élete: link kékítés AWB
32. sor:
[[Celaya]] városát ellenállás nélkül elfoglalták. Itt rejtették el az ellenség [[Chamacuero|Chamacueróban]] elkobzott vagyonát, köztük Abasolo apósának, ''Antonio Taboadának'' a hagyatékát is. Szeptember utolsó napjaiban a felkelő sereg Guanajuatót ostromolta meg. Hidalgo Abasolót ezredessé nevezte ki és azzal bízta meg, hogy adja át megadásra felszólító üzenetét Riañónak. Az [[Alhóndiga de Granaditas]] nevű erődített magtár spanyol védői azonban nem adták meg magukat, így harcra került sor. Abasolo később azt írta, ebben az ostromban nem vett részt, hanem ''D. Pedro Otero'' nevű barátjának házában csokoládéztak éppen.
 
A sereg néhány nap múlva [[Morelia (Mexikó)|Valladolid]] (ma ''Morelia''), majd [[Mexikóváros]] felé folytatta útját. Útközben Hidalgo ''mariscal de campo'' rangra emelte Abasolót. Részt vett a győztes [[Monte de las Cruces-i csata|Monte de las Cruces-i csatában]], ezután pedig [[Mariano Jiménez]]szel együtt tárgyalni küldték őket [[Francisco Xavier Venegas]] alkirállyal, aki azonban határozottan visszautasította a főváros átadását. Hidalgo a visszavonulás mellett döntött. Aculcónál, ahol a felkelő sereg vereséget szenvedett, Abasolo szintén részt vett a csatában, de utána azt kérte [[Ignacio Allende|Ignacio Allendétől]], hogy hagyhassa el a sereget és távozhasson az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba. Útjához pénzt is kért, de Allende nem egyezett bele, ezért folytatta a harcot. Megpróbálta megvédeni Guanajuatót [[Félix María Calleja]] támadásától (sikertelenül), majd [[Guadalajara (Mexikó)|Guadalajara]] felé vette az irányt. Felesége San Miguelben maradt, majd amikor [[Manuel Flon]] csapatai megközelítették a várost, az asszony Celayába menekült anyósával és Allende sógornőivel, onnan pedig Valladolidba és Guadalajarába mentek.
 
1811 elején a [[calderón-hídi csata|calderón-hídi csatában]] a felkelők vereséget szenvedtek, és Hidalgo vezetésével északkeletre, majd északra vonultak vissza. [[Saltillo|Saltillónál]] kettéváltak, a sereg egy része délre indult, míg Hidalgo és vezértársai tovább északra. Először Abasolót akarták kinevezni a déli rész vezetőjévé, de ő ezt nem fogadta el, és az északra, az USA irányába indulókhoz csatlakozott.