„I. Lajos flamand gróf” változatai közötti eltérés

a
(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
a (→‎Élete: Ypres)
A kiegyezés ellenére Lajos idegen maradt a flamandok szemében, aminek összetett okai voltak: a francia királyi udvarban nevelkedett és közelebb állt hozzá a francia kultúra, mint a flamand. Lajos sokat tartózkodott a nevers-i grófságban, ahol jobban fennállt a hagyományos feudális rend, mint Flandriában, ahol a városok polgárainak és kereskedőinek sokkal nagyobb önállósága volt.
 
1323-ban átadta nagybátyjának, [[I. János namuri gróf]]nak Sluis kikötőjét, mire a szomszédos Brugge városban felkelés tört ki és a brugge-i polgárok felégették a rivális kikötőt. A Lajos iránti ellenszenv olyan mértékű volt, hogy [[Nicolaas Zannekin]] vezetésével fellázadtak a flamandok és elfoglalták [[Nieuwpoort]], [[Veurne]], [[YperYpres|Ypern]] és [[Kortrijk]] városokat. Kortrijk elfoglalásakor, [[1324]]. [[június 19.|június 19]]-én Lajost is foglyul ejtették kísérőivel, akiket röviddel ezután kivégeztek. Lajos rabsága alatt János namuri grófot nevezték ki régensnek Flandriába. Lajos 1325. novemberében szabadult ki IV. Károly francia király közbenjárására. A gróf és a lázadók rövid életű békét kötöttek, de Lajosnak hamarosan menekülnie kellett és Károlytól kellett segítséget kérnie a lázadás leveréséhez. 1328-ban a [[Casseli csata (1328)|casseli csatában]] a franciák döntő vereséget mértek Zannekin seregére.
 
1337-ben a [[százéves háború]] kitörésekor Lajos hű maradt a francia királyhoz, [[VI. Fülöp francia király|VI. Fülöphöz]], aki azt követelte, hogy a flamand flotta szálljon szembe az angolokkal. Ez azonban a flamand városok elleni angol kereskedelmi blokádhoz, a szigetországi gyapjúszállítmányok leállításához és egy újabb felkeléshez vezetett, [[Jacob van Artevelde]] vezetése alatt. A felkeléshez később csatlakozott Brugge és Ypres is. 1138. április 11-én a gentiek serege sikerrel szállt szembe a francia királyi sereggel, majd április 23-án a biervliet-i kastály közelében a grófi sereget is legyőzték. 1338. nyarán Lajosnak ismét menekülnie kellett Flandriából. Távolléte alatt a lázadók felvették a kapcsolatot az angolokkal és szövetséget kötöttek. [[III. Eduárd angol király]] [[1340]]. [[január 26.|január 26]]-án bevonult Gentbe és ott francia királynak kiáltották ki.