„I. Lajos flamand gróf” változatai közötti eltérés

→‎Élete: Artevelde Jakab
a (→‎Élete: Ypres)
(→‎Élete: Artevelde Jakab)
1323-ban átadta nagybátyjának, [[I. János namuri gróf]]nak Sluis kikötőjét, mire a szomszédos Brugge városban felkelés tört ki és a brugge-i polgárok felégették a rivális kikötőt. A Lajos iránti ellenszenv olyan mértékű volt, hogy [[Nicolaas Zannekin]] vezetésével fellázadtak a flamandok és elfoglalták [[Nieuwpoort]], [[Veurne]], [[Ypres|Ypern]] és [[Kortrijk]] városokat. Kortrijk elfoglalásakor, [[1324]]. [[június 19.|június 19]]-én Lajost is foglyul ejtették kísérőivel, akiket röviddel ezután kivégeztek. Lajos rabsága alatt János namuri grófot nevezték ki régensnek Flandriába. Lajos 1325. novemberében szabadult ki IV. Károly francia király közbenjárására. A gróf és a lázadók rövid életű békét kötöttek, de Lajosnak hamarosan menekülnie kellett és Károlytól kellett segítséget kérnie a lázadás leveréséhez. 1328-ban a [[Casseli csata (1328)|casseli csatában]] a franciák döntő vereséget mértek Zannekin seregére.
 
1337-ben a [[százéves háború]] kitörésekor Lajos hű maradt a francia királyhoz, [[VI. Fülöp francia király|VI. Fülöphöz]]hoz, aki azt követelte, hogy a flamand flotta szálljon szembe az angolokkal. Ez azonban a flamand városok elleni angol kereskedelmi blokádhozblokádjához, a szigetországi gyapjúszállítmányok leállításához és egy újabb felkeléshez vezetett,; ezt [[JacobArtevelde van ArteveldeJakab]] vezetése alattvezette. A felkeléshez később csatlakozott Brugge és Ypres is. 1138. április 11-én a gentiek serege sikerrel szálltszálltak szembe a francia királyi sereggel, majd április 23-án a biervliet-i kastálykastély közelében a grófi sereget is legyőzték., és 1338. nyarán Lajosnak ismét menekülnie kellett Flandriából. Távolléte alatt a lázadók felvettékszövetséget a kapcsolatotkötöttek az angolokkal és szövetséget kötöttek. [[III. Eduárd angol király]] [[1340]]. [[január 26.|január 26]]-án bevonult Gentbe, és ott francia királynakkirállyá kiáltották ki.
 
1345-bem Artevelde-tArteveldét Gentben megölték, és Lajos megkísérelte a visszatérést: [[Dendermonde]] városába tette székhelyét, de a gentiek hamarosan ismét elüldözték..<ref>Forrás: [http://fmg.ac/Projects/MedLands/FLANDERS,%20HAINAUT.htm#_Toc212185322 Crawley]</ref>
 
Lajos 1346-ban a [[crécyi csata]] során esett el. A győztes III. Eduárd Lajost Saint-Riquier apátságban temette el,. onnan fiaFia és örököse, hozatta[[II. Lajos flamand gróf]] átvitette maradványait Brugge-beBruggébe, ahol a [[Szt. Donát-templom (Brugge)|Szt. Donát-templomban]] temették elújra.
 
== Családja és leszármazottai ==