Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
== Nézetei ==
A hasznosságot és az érdeket az élet és az életvitel alapelvévé tevő etikai irányzat megalapítója ([[utilitarizmus]]). Számára valamely jogi politikai intézmény hasznossága attól függ, hogy az a bizonyos intézmény mennyiben mozdítja elő a legtöbb ember lehető legnagyobb fokú boldogságát. Az utilitarizmust gondolatot átfogó erkölcsfilozófiába és ontológiába ágyazta be. Hangsúlyozta hogy a hasznosság-elv a gyakorlati életben ténylegesen alkalmazható, megadható a kalkulus, melynek segítségével bármely két tettről eldönthető, hogy melyik hasznosabb. Szerinte a fájdalmak és örömök összemérhetőek, a különböző fajtájú és és összetettségű fájdalmak és örömök között nincsen minőségi különbség. Elveit jogi művei is tükrözik; mély hatást gyakorolt a liberális ideológiára, a jogra és a jogtudományra.
 
== Magyarul ==
 
*''Polgári s büntető törvényhozási értekezések, 1-2.''; kiad. Dumont István, ford. Récsi Emil; Tilsch, Kolozsvár, 1842-1844 (''Bentham Jeremias munkái'')
*''Ál-okoskodási-módok törvényhozási kérdésekben''; ford. Gindery János; Beimel Ny., Pest, 1842
*''Bevezetés az erkölcsök és a törvényhozás alapelveibe''; Fehér Ferenc; in: ''Brit moralisták a XVIII. században''; vál., jegyz. Márkus György, utószó Ludassy Mária, ford. Fehér Ferenc, Bernard Mandeville ford. Tótfalusi István; Gondolat, Bp., 1977 (''Etikai gondolkodók'')
 
== Jegyzetek ==
37 159

szerkesztés