Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
* [[Állkapcsosok]] ''(Gnathostomata)''
}}
A '''gerincesek''' ''(Vertebrata)'' közé olyan [[kétoldali szimmetriájú állatok|bilateráliskétoldali szimmetriájú]], [[embrió|embrionális]] állapotban szelvényes jellegeket mutató, [[újszájúak|újszájú]] ''(Deuterostomata)'' állatokat sorolunk, amelyeknél az [[egyedfejlődés]] korai szakaszában megjelenő [[gerinchúr]] ''(chorda dorsalis)'' indukáló hatására ([[neuruláció]]) [[ektoderma|ektodermális]] [[csőidegrendszer]], valamint ennek védelmére [[mesoderma|mezodermális]] eredetű [[gerincoszlop]] ''(columna vertebralis)'' és [[koponya]] ''(cranium)'' alakul ki. A csigolyák közötti [[porc]]ok közepe ''(nucleus pulposus)'' a gerinchúr maradványa. A szelvényes jelleg főként egyes halak vázizomzatában látható jól. Jellegzetes látószervük a páros [[hólyagszem]], amely egyes [[faj]]oknál visszafejlődhet. A gerincesek [[másodlagos testüreg]]ű ''(Deuterocoelomata)'' állatok. Zárt keringési rendszerük van, kettő, három vagy négy üregű [[szív]]vel, amely a hasi oldalon (ventrálisan) elhelyezkedő [[sinus pericardialis]]ban található.
 
[[Vér]]ükben a [[hemoglobin]] [[vörösvérsejt]]ekbe zárva található. Kiválasztásuk [[pronephros|pro]]-, [[mesonephros|mezo]]- vagy [[metanephros]] segítségével történik. Emésztőszervük a hasi oldalon van, elő-, közép-, és utóbéli szakaszból áll. Az előbéli eredetű [[kopoltyú]]k az egyedfejlődés során mindig megjelennek. A gerincesek [[kültakaró]]ja többrétegű [[hám (bőr)|hámból]] és [[irha|irhából]] áll, sokféle függeléke lehet.
27 200

szerkesztés