„Szóösszetétel” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 2001:738:808:4AFB:3D62:A6B0:A9EA:EB48 (vita) szerkesztéséről Adam78
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''szóösszetétel''' a [[szóalkotás]] egy gyakori módja, amikor önállóan is használható [[szó|szavakból]] egy új szó jön létre. Eredményét '''összetett szó'''nak is nevezik. Rendszerint a [[szókapcsolat]]okkal szokás szembeállítani, amikor az elemek között nem jön létre szorosabb, állandósult, a tagjaikon túlmutató viszony.
 
Szóösszetételek minden nyelvben léteznek, mivel a szavak egyes kapcsolatai idővel szükségképp eltávolodnak az alkalomszerű, eseti használattól, és az összetevőiken túlmutató, általánosabb vagy konkrétabb értelemben kezdik el használni őket, és ilyen formában szilárdulnak meg. Az természetesen nyelvenként eltérő, hogynyelvey ez hogyan nyilvánul meg szóban, illetve (ha létezik írása a nyelvnek) írásban.
 
== Meghatározása ==
7. sor:
[[Jelentéstan]]ilag nézve a szóösszetétel tagjai közt intézményesült kapcsolat jön létre, így a jelentése gyakran eltér a két elem jelentésének „összegétől” (a ''gyorsvonat'' például nem bármely olyan vonat, amelyik nagy sebességgel halad, hanem egy bizonyos vonatfajta).
 
[[Mondattan]]ilag az jellemzi, hogy a tagjait nem lehet szabadon variálni, például a jelzőt állítmánnyá kiemelni vagy egyéb szót ékelni be közéjük. (A ''magas ház'' kapcsolatba be lehet szúrni, hogy ''magas, gyönyörű ház,m'' és lehet mondani, hogy ''ez a ház magas,'' de a ''sárgaház'' kapcsolattal ugyanezt már nem lehet megtenni a jelentés módosulása nélkül – ez az ún. beékelődési teszt.)
 
[[Hangtan]]ilag jellemző rá, hogy az elsőt követő elemei elveszítik önálló hangsúlyukat (például ''szövegszerkesztő:'' a második tag hangsúlytalan).
20. sor:
Így lehet ábrázolni őket:
 
összetettöszetett szavak
/ \
/ \
33. sor:
/ \
/ \
– alanyos–lanyos – valódi mellérendelőtlés
tárgyashatáro - szóismétléstőismétlés
– határozós – ikerszó
– jelzős - tőismétlés
– jelentéssűrítő
([[OH.]] 91. o. alapján)<!-- +Magyar nyelv és kommunikáció 7. évf. 80. o. -->
42 ⟶ 40 sor:
== Szóösszetételek egybeírási tesztje ==
 
Gyakori kérdés, hogy az egymást követő főnevek egybeírandók, vagy sem. Akkor írandók egybe (bizonyos esetekben kötőjellel tagolva), ha szóösszetételt alkotnak. Az összetételeket az alábbi gyakorlati tesztek '''bármelyikével''' el lehet különíteni. (Példaként'''Állítható-e a második tag az elsőről?''Word''&nbsp;+&nbsp;''szövegszerkesztő'' Ha igen (és ez megfelel-e a ''Word''&nbsp;+&nbsp;''dokumentum''közlő szavakcéljának), együtteseitkülönírjuk vizsgáljukőket.)
 
# '''Állítható-e a második tag az elsőről?''' Ha igen (és ez megfelel-e a közlő céljának), különírjuk őket.
#* A Word egy szövegszerkesztő, tehát a „Word szövegszerkesztő” kifejezés nem összetétel, így különíródik.
#* <!-- #* Ritkán mindkettőnek megfeleltethető szószerkezet, pl. „eladó lány" jelentése „egy pénzért árusított lány", míg az „eladólány" jelentése „eladóként dolgozó lány". Ilyen esetben a közlés célja határozza meg a helyes írásmódot. -->A Word ''nem'' dokumentum, hanem a Word dokumentumáról, Word-beli dokumentumról lehet beszélni, tehát a „Word-dokumentum”dokum” kifejezésből nem hagyható el a „dokumentum” szó a jelentés megváltozása nélkül, tehát összetétel, kötőjellel íródikkell írni.
<!-- #* Ritkán mindkettőnek megfeleltethető szószerkezet, pl. „eladó lány" jelentése „egy pénzért árusított lány", míg az „eladólány" jelentése „eladóként dolgozó lány". Ilyen esetben a közlés célja határozza meg a helyes írásmódot. -->
# '''Elhagyható-e a második tag (a jelentés megváltozása nélkül)?''' Ha igen, különírjuk őket.
#* A „Word szövegszerkesztő” kifejezésből minden további nélkül elhagyható a ''szövegszerkesztő'' szó (ugyanazt jelenti, mint maga a „Word”), ez tehát nem összetétel, és különíródik.
#* A „Word-dokumentum” kifejezésből nem hagyható el a „dokumentum” szó a jelentés megváltozása nélkül, tehát összetétel, kötőjellel kell írni.
# '''Beilleszthető-e a két tag közé a „nevű” szó (a jelentés megváltozása nélkül)?''' Ha igen, különírjuk őket.
#* A „Word szövegszerkesztő” kifejezést úgy is mondhatjuk: „a Word nevű szövegszerkesztő”, tehát beilleszthető, úgyhogy ez nem összetétel, különíródik.