„Szóösszetétel” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 86.59.144.220 (vita) szerkesztéséről Farkasgergely szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
1. sor:
A '''szóösszetétel''' a [[szóalkotás]] egy gyakori módja, amikor önállóan is használható [[szó|szavakból]] egy új szó jön létre. Eredményét '''összetett szó'''nak is nevezik. Rendszerint a [[szókapcsolat]]okkal szokás szembeállítani, amikor az elemek között nem jön létre szorosabb, állandósult, a tagjaikon túlmutató viszony.
Szóösszetételek minden nyelvben léteznek, mivel a szavak egyes kapcsolatai idővel szükségképp eltávolodnak az alkalomszerű, eseti használattól, és az összetevőiken túlmutató, általánosabb vagy konkrétabb értelemben kezdik el használni őket, és ilyen formában szilárdulnak meg. Az természetesen
== Meghatározása ==
7. sor:
[[Jelentéstan]]ilag nézve a szóösszetétel tagjai közt intézményesült kapcsolat jön létre, így a jelentése gyakran eltér a két elem jelentésének „összegétől” (a ''gyorsvonat'' például nem bármely olyan vonat, amelyik nagy sebességgel halad, hanem egy bizonyos vonatfajta).
[[Mondattan]]ilag az jellemzi, hogy a tagjait nem lehet szabadon variálni, például a jelzőt állítmánnyá kiemelni vagy egyéb szót ékelni be közéjük. (A ''magas ház'' kapcsolatba be lehet szúrni, hogy ''
[[Hangtan]]ilag jellemző rá, hogy az elsőt követő elemei elveszítik önálló hangsúlyukat (például ''szövegszerkesztő:'' a második tag hangsúlytalan).
20. sor:
Így lehet ábrázolni őket:
/ \
/ \
33. sor:
/ \
/ \
–
– határozós – ikerszó
– jelzős - tőismétlés
– jelentéssűrítő
([[OH.]] 91. o. alapján)<!-- +Magyar nyelv és kommunikáció 7. évf. 80. o. -->
40 ⟶ 42 sor:
== Szóösszetételek egybeírási tesztje ==
Gyakori kérdés, hogy az egymást követő főnevek egybeírandók, vagy sem. Akkor írandók egybe (bizonyos esetekben kötőjellel tagolva), ha szóösszetételt alkotnak. Az összetételeket az alábbi gyakorlati tesztek '''bármelyikével''' el lehet különíteni.
# '''Állítható-e a második tag az elsőről?''' Ha igen (és ez megfelel-e a közlő céljának), különírjuk őket.
#* A Word egy szövegszerkesztő, tehát a „Word szövegszerkesztő” kifejezés nem összetétel, így különíródik.
#*
<!-- #* Ritkán mindkettőnek megfeleltethető szószerkezet, pl. „eladó lány" jelentése „egy pénzért árusított lány", míg az „eladólány" jelentése „eladóként dolgozó lány". Ilyen esetben a közlés célja határozza meg a helyes írásmódot. -->
# '''Elhagyható-e a második tag (a jelentés megváltozása nélkül)?''' Ha igen, különírjuk őket.
#* A „Word szövegszerkesztő” kifejezésből minden további nélkül elhagyható a ''szövegszerkesztő'' szó (ugyanazt jelenti, mint maga a „Word”), ez tehát nem összetétel, és különíródik.
#* A „Word-dokumentum” kifejezésből nem hagyható el a „dokumentum” szó a jelentés megváltozása nélkül, tehát összetétel, kötőjellel kell írni.
# '''Beilleszthető-e a két tag közé a „nevű” szó (a jelentés megváltozása nélkül)?''' Ha igen, különírjuk őket.
#* A „Word szövegszerkesztő” kifejezést úgy is mondhatjuk: „a Word nevű szövegszerkesztő”, tehát beilleszthető, úgyhogy ez nem összetétel, különíródik.
| |||