„Esterházy Miklós (nádor)” változatai közötti eltérés

Pallastalanítás
a (→‎Források: Személynév egyértelműsítése)
(Pallastalanítás)
 
{{egyért2|a nádorról|Esterházy Miklós (egyértelműsítő lap)}}
Galánthai[[Gróf]] gróf[[galánta]]i '''Esterházy Miklós''' ([[Galánta]], [[1582]]. [[április 8.]] – [[Nagyhöflány]], [[1645]]. [[szeptember 11.]]) [[nádor]], családja [[fraknó]]i ágának őse.
 
==Életpályája==
[[Fájl:Dersffy Orsolya.jpg|bélyegkép|Dersffy Orsolya]]
Esterházy Ferenc, [[pozsony]]i [[Ispán|alispán]] és [[Illésházy Zsófia]] ([[Illésházy István (nádor)|Illésházy István]] nádor testvére) fia volt. 7Hét bátyja, 2két nővére, 2két öccse és egy húga volt. Szülei [[Protestantizmus|protestánsprotestánsok]]ok voltak. 7 évesHétéves korától nagynénjénél, Kubinyi Lászlóné Esterházy Magdolnánál nevelkedett. A [[Nagyszombat (település)|nagyszombatnagyszombati]]i káptalani iskolában, a [[Vágsellye|sellyesellyei]]i gimnáziumban, majd a [[bécs]]i [[Jézus Társasága|jezsuitákjezsuitáknál]]nál neveltették, holahol a vallásos érzelmű ifjú a történelmen és retorikán kívül a hittant is komolyan tanulta, minek következtében [[1601]]-ben katolizált. Emiatt atyja kitagadta házából; nagybátyja, a protestáns Illésházy István pedig kéréssel, szorgalmazással, sőt [[trencsén]]i birtokának odaígérésével is visszatartanivissza akarta tartani, de hasztalanul; Illésházyt [[lengyelország]]i bujdosásába is elkísérte, majd a [[Bocskai István|Bocskai]]-felkelés idején is mellette maradt. Halála ([[1609]]) után, a néhai [[nádor]] udvarát elhagyta, s [[Mágóchy Ferenc]] [[kassa]]i főkapitányhoz ment, aki alatt hadiszolgálatot viseltteljesített. Esterházy először [[1612]]-ben lett közfigyelem és köztisztelet tárgyává, amikor a MágochyMágóchy gazdag özvegyével, Dersffy Orsolyával házasságra lépett, 1612. november 22-én. A több évvel idősebb, tekintélyes családból származó feleség (akivel már az előző férj életében szerelmi viszonya volt) segített a tehetséges politikusnak a felemelkedésben. A házasságból 1616-ban egy fiú, István született, majd [[1619]]-ben [[Dersffy Orsolya]] meghalt. Miklós 1624. július 21-én nősült meg újra, a szintén özvegy (férje gróf [[Thurzó Imre]] volt) [[Nyáry Krisztina|Nyáry Krisztinát]] vette el. Házasságukból 15 év alatt kilenc gyermek született.
 
[[II. Mátyás]] [[Magyarország|magyar király]] király, akinek kegyét megnyerteelnyerve, [[1613]]-ban őtaz uralkodó testvérével együtt báróvá s, egyszersmind tanácsossá sés hadi kapitánnyávárkapitánnyá nevezte ki, s [[Regéc]] törvényes urává tette. [[1614]]-ben a nemzet nevében a [[linz]]i gyűlésre küldetettküldték, holahol a [[Törökországtörök hódoltság|török]] háború folytatását tárgyalták. Itt megnyertekivívta a külföldiek tiszteletét, úgyhogy utóbbezután nem volt fontos ügy, amelyben ő nemne vett volna részt. Egykori hitoktatójának, [[Pázmány Péter]]nek, [[Turóc vármegye|turócturóci]]i [[prépost]]ból [[esztergomi érsek]]ké neveztetésétkinevezését ő eszközölte ki. [[1617]]-ben [[Bereg vármegye|beregberegi]]i, [[1618]]-ban [[Zólyom vármegye|zólyomzólyomi]]i főispán, titkos tanácsos, majd főudvarmester (1618-1618– hogy az 22) lett. Ezentúl az ország legfontosabb ügyeit többnyire rábízták.
 
[[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] alatt, [[1619]]-ben a [[nagykároly]]i békeértekezletnek, utóbb a fellázadt [[Csehország|cseh]] rendekhez küldött országos bizottmány tagja volt; részt vett a [[Hainburg an der Donau|hainburgi]] értekezletekben; majd a [[nikolsburgi béke]] megkötésében munkált közreközreműködött; mire kamarás, országbíró ([[1622]]-25–25), [[Érsekújvár]] és a bányavárosi végek kapitánya lett. Az [[1622]]-es nikolsburgi békében [[Bethlen Gábor]]nak átengedett [[munkács]]i uradalma helyett kárpótlásul [[Fraknó]]t és [[Kismarton]]t kapta. A Nyitra vizénél ([[1623]].) kivívott fényes hadi tette után [[Bécs]]ben [[1624]]. [[január 20.]]-án diadalmenetet tartott, s a királyt a háború erélyes folytatására akaráakarta bírnirábírni. A [[Balassagyarmat|gyarmatgyarmati]]i török békebékét az ő befolyásávalrészvételével köttetettkötötték meg.
[[Fájl:Esterházy Miklós nádor.jpg|bélyegkép|Esterházy Miklós Wiedemann metszetén]]
[[Fájl:Boldogasszony - 2014.12.04 (69).JPG|thumbbélyeg|Eszterházy Miklós - Boldogasszony, Kegytemplom]]
[[1625]]. [[október 25.|október 25-én]] a [[sopron]]i protestáns országgyűlés őt választotta meg, katolikus létére, szavazatai öthatodával nádornak (ezzel [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye|Pest-Pilis-Solt vármegye]] főispánja is lett); [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] pedig [[1626]]-ban [[Fraknó]]vár és ehhez tartozó uradalmak birtokával ajándékozta meg, s egyszersmind e vár örökös grófjává és [[Sopron vármegye]] főispánjává emeltetette. [[Wallenstein]]nek a [[Bethlen Gábor]] hadainhadai fölött kivívott győzelme és az erre következett [[pozsony]]i és [[szőny]]i békekötés folytán a [[Spanyolország|spanyol]] király [[1628]]-ban az [[Aranygyapjas rend]]del tüntette ki. Később [[I. Rákóczi György]] ellen hadakozott, és kieszközölte az [[1644]]. évi [[kassa]]i békét. II. Ferdinánd halála után sok ellensége támadt, akik nagyon megkeserítették életét. Egyik fia, [[Esterházy Pál (nádor)|Pál]] szintén nádor lesz, és megalapítjamegalapította családja hercegi ágát.
 
Nádorként tehetséges fiatal arisztokratákkal és nemesekkel vette magát körül, akikből kinevelte a jövő politikaipolitikusi nemzedékét. Habsburg-pártiként [[Erdélyi Fejedelemség|Erdély]] és Magyarország egyesítéséért küzdött, ellenezte Bethlen és [[I. Rákóczi György]] politikáját, mert az önálló erdélyi fejedelemséget a törökök előretolt bástyájának vélte. Ugyanakkor küzdött a [[rendi alkotmány]] körülbástyázásáért, és egy önálló magyar hadseregért. Az [[ellenreformáció]] egyik főalakjaként elérte több főúr (pl. [[Batthyány Ádám (királyi kamarás)|Batthyány I. Ádám]], [[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy Ferenc]]) katolizálását, valamint támogatta a [[barokk]] magyarországi terjedését (a nagyszombati jezsuita templom építtetése). Fraknói és kismartoni udvara kora szellemi központjai közé tartozott.
 
==Művei==
* A Magyar-Országi Palatinusnak, Gróf Eszterhazi MiklosnakMiklósnak, Rákóczi György Erdélyi fejedelemnek irt egynehány Intő Leveleinek igaz Pariája. Pozsony, 1644. (2. kiadása, [[Győr]], 1756. Latin fordításban az eredetinél egy hónappal előbb jelent meg 1644. márcz.márciusban, Bécsben.])
* …Intő Leveleinek igaz Pariája. Bécs, 1645. (A Rákóczival folyt egész levelezés. Molnár János, M. Könyvesházában, III. 1783. kivonatokat közölt belőle.)
* …Lonyai Sigmondhoz, és némely Vármegyékhez irt egy-nehány Leveleinek igaz Pariája., Uuo. ott, 1645. (Molnár J. az idézett helyen ebből is közölt néhány kivonatot.)
* [http://real-eod.mtak.hu/6193/ GalantaiGalántai gróf Esterházy Miklós munkái]. Eredeti kéziratok és kiadások után a szerző életrajzával szerkesztő Toldy Ferenc. Pest, 1852. Ujabb Nemzeti Könyvtár I. folyam: I. Értekező levél gr. Nádasdy Ferenczhez, kit kellessék minekünk az szentirásnak értelmében követnünk, hogy mi is eretnekségben ne essünk. II. Levelek Sennyei István cancellárhoz., 1631. (öt levél.) III. Intő levelek Rákóci György erdélyi fejedelemhez 1643–51. (28 levél.) IV. Levelek Lónyai Zsigmondhoz és némely vármegyékhez 1644–45. V. Okmányos toldalék. (A nádor státusiratai: Opinio, Discursus, Considerationes cz. és levelei.)
 
Egy névtelen röpiratról: Magyarországnak mostani állapotjáról egy, hazája szerető, igaz Magyar embernek tanácslása 1621., melyet P. és T. (Pringer és Thewrewk) 1838-ban Pozsonyban ujra kiadtak és E.-nak tulajdonítottak, Jászay Pál (Figyelmező 1839. 21. 22. sz.) kimutatta, hogy az legtöbb hihetőséggel Balásfy Tamás püspöknek tulajdonítható.
 
Leveleiből Beke antalAntal közölt néhányat a Történelmi Tárban (1886.) Emlékiratát az 1631. erdélyi hadjáratról [[Pettkó Béla]] adta ki u. ottugyanott (1884.)
 
Arcképe: rézmetszet Widemann E.-től; 1649 körül, Hohn rajza s Ehrenreich metszete; aczélmetszet Tyrolertől Pesten, nyomt. Frey, E. névaláirásával a 4. sz. Munkái mellett és kőnyomat Rohntól, 1857.
 
==Jegyzetek==
==Források==
[[Fájl:Fraknó légifotó.jpg|bélyegkép|A fraknói vár]]
* Diana Duchoňová: Palatín Mikuláš Esterházy.
* Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig (2., bővített, javított kiadás). Helikon Kiadó, Budapest, 2006. {{ISBN|963-208-970-7}}
* Péter Katalin: Esterházy Miklós. Magyar História - Életrajzok. Gondolat kiadó, Budapest, 1985. {{ISBN|963-281-605-6}}
* [[Bangha Béla]] 1909: Jellemrajzok. Kalocsa., 1909
* [[Szalay László (jogász, 1813–1864)|Szalay László]]: Galántai gróf Eszterházy Miklós, Magyarország nádora.
* {{Szinnyei|2||/e/e04906.htm}}
 
== További információk ==
* [http://real-eod.mtak.hu/6701/ Esterházy Pál: Galántai gróf Eszterházy Miklós Magyarország nádora. Lauffer és Stolp, Pest, 1863.]
 
== Kapcsolódó szócikkek ==