„Dagesztán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
88. sor:
A régióról szóló legkorábbi feljegyzések az itt elhelyezkedő [[kaukázusi Albania]] államról szólnak a [[Kr. e. 4. század]]ból. (Nincs köze [[Albánia|Albániához]], a [[latin nyelv|latin]] eredetű név „hegyvidéket” jelent. Az állam fővárosa [[Derbent]] volt, nagyobb városai [[Chola (város)|Chola]], Toprak Kala és Urceki. A mai Dagesztán északi részét pogány törzsek szövetsége ellenőrizte. Kaukázusi Albánia az [[1. század]]ban még a mai [[Azerbajdzsán]], illetve a [[lezgek]] által lakott területek felett is uralkodott. Később a [[Római Birodalom]], majd a perzsa [[Szászánida Birodalom|Szászánidák]] alávetették. A területen korán meggyökerezett a [[kereszténység]].
Az [[5. század]]ban a győztes Szászánidák alapították [[Derbent]] erős várát, amelyet a különböző népek által adott nevek a [[Kaukázus (régió)|Kaukázus]], illetve a [[Kaszpi-tenger]] régiója kapujaként jelöltek meg. Dagesztán északi részét a [[hunok]] foglalták el, majd utánuk az (eurázsiai) [[avarok]]. (Nem tisztázott, hogy a jelenleg a régióban élő [[kaukázusi avarok]] milyen viszonyban állnak a később a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencét]] benépesítő eurázsiai avarokkal.) Közép-Dagesztán hegyvidékein jött létre az avarok uralta keresztény [[Sarir]] állam, amely az [[5. század]]tól egészen a [[12. század]]ig fennállt, bár a hatalmas [[Kazár Birodalom]], illetve a [[Kalifa|Kalifátus]] szomszédsága a [[9. század]]ig folyamatos fenyegetést jelentett a számára. Figyelemre méltó adat, hogy az avarok és az európai hunok mellett számos korabeli krónika említi a szavárdi, szavárd, szabír népet, mely a magyarok korabeli, saját maguk által használt neve. Ezt később nyugati krónikák is megerősítik, például [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|VII. Kónsztantinosz]] is említi, amikor Bulcsú követségben jár nála. Több helységnév is őrzi a magyarság emlékét, Madzsar Garaolan falu neve, vagy Madzsarli település, mely még a 19. században is létezett.<ref>Marácz László-Obrusánszky Borbála: A hunok öröksége</ref>
A Derbent feletti uralmat [[664]]-ben az [[arabok]] szerezték meg a perzsáktól, és a [[kazárok]]kal is összecsaptak Dagesztán birtoklásáért. A bennszülöttek [[904]]-ben és [[913]]-ban is felkeltek az arabok ellen, de az [[iszlám]] erősen gyökeret vert először a városokban (mint [[Szemender]] vagy Kubacsi), majd vidéken is. A [[15. század]]ra a kaukázusi albániai kereszténység eltűnt. Egyedüli emléke a [[10. század]]i [[datuna]]i templom.
| |||