„Földi nehézségi gyorsulás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát WikimakerX (vita) szerkesztéséről 92.249.148.57 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Visszavontam az utolsó 8 változtatást, visszaállítva WikimakerX 20791973 változatára |
||
1. sor:
A '''nehézségi gyorsulás''' a ''g'', az a [[gyorsulás]], mellyel a Föld nehézségi erőterében [[szabadesés|szabadon eső]] tárgy a [[levegő]] [[közegellenállás|ellenállás]]át figyelmen kívül hagyva mozogna.
A nehézségi gyorsulás azonos a térerősség nagyságával is, ebben az értelemben a mértékegysége N/kg. Ennek a gömbszimmetrikus erőtérnek a középpontja a [[Föld]] tömegközéppontja.
==A nehézségi és a gravitációs gyorsulás==
Ha a Földet egy homogén tömegeloszlású gömbnek tekintjük, akkor a [[Newton-féle gravitációs törvény]] szerint az ''R'' sugarú, ''M'' tömegű Föld és a felszínén lévő ''m'' tömegű test között fellépő vonzóerőre felírható:
:<math>F = G \frac{M m}{R^2}=(G \frac{M}{R^2}) m </math>
ahol a zárójelben lévő kifejezés a gravitációs gyorsulás, ebben a közelítésben maga a ''g'', vagyis:
:<math>g=G \frac {M}{R^2}</math>
A számszerű értéket megkaphatjuk, ha a fenti képletbe behelyettesítjük az egyes mennyiségeket:
:<math>g=G \frac {M}{R^2}=(6,67384 \times 10^{-11}) \frac{5,9736 \times 10^{24}}{(6,37101 \times 10^6)^2}=9,822 \frac{m}{s^2}</math>
==A nehézségi gyorsulás értéke és a földrajzi szélesség==
A Föld forgása miatt fellépő [[centrifugális erő]] hatása miatt azonban a [[nehézségi erő]] a gravitációs erő és a centrifugális erő eredője, ezért a nehézségi gyorsulás függ a [[Földrajzi koordináta-rendszer|földrajzi szélesség]]től és a [[tengerszint feletti magasság]]tól. A [[Földrajzi koordináta-rendszer|földrajzi hosszúság]]tól a nehézségi gyorsulás nem függ.
A nehézségi gyorsulás értéke a [[Föld]]ön a 45° földrajzi szélességen, tengerszinten
:'''g<sub>n</sub>= 9,80665 [[méter|m]]/[[másodperc|s]]<sup>2</sup>'''
Ezt az értéket a 45. szélességi körhöz igen közel eső helyen, a [[Eidgenössische_Technische_Hochschule|zürichi Műszaki Főiskolán]] mérték ki, és 1901-ben a harmadik [[Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia|Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián]] nemzetközi alapértékként elfogadták mint [[fizikai állandó]]t (konvencionális valódi értéket), akkoriban még cgs mértékegységű formában.
==A nehézségi gyorsulás értéke és a felszín feletti magasság==
A nehézségi gyorsulás értéke a [[Föld]]ön szélesség és magasság függvényében a Nemzetközi Gravitációs Formula 1967 szerint számítható:
:<math>g_{\phi}=9,780 318 \left( 1+0,0053024\sin^2 \phi-0,0000058\sin^2 2\phi \right) - 3,086 \times 10^{-6}h</math>
ahol:
:''h'' – [[tengerszint feletti magasság]]
:''φ'' – [[Földrajzi koordináta-rendszer|földrajzi szélesség]]
==A nehézségi gyorsulás mért értéke==
A nehézségi gyorsulás egy adott helyen mért értéke több okból is eltér a fenti számolásokkal kapható értéktől. Például, mert a Föld – épp a centrifugális erő hatása miatt - nem tökéletesen gömb alakú, és mert a tömegeloszlása nem homogén.
A Föld felszíne alatt lévő ásványi kincsek jelentősen befolyásolják a helyi sűrűségviszonyokat, így a ''g'' értékét. A térerősség mérésével ezek a területek jól feltérképezhetők. A nehézségi gyorsulás pontos mérésére Eötvös Loránd speciális [[Eötvös-inga|torziós ingát]] fejlesztett ki.
==A pilóta és a ''g''==
| |||