„Céh” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:804:42F3:D410:794:F431:1C6 (vita) szerkesztéséről Pásztörperc szerkesztésére Címkék: Visszaállítás Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
1. sor:
[[Fájl:Frans Floris - Portrait of a guild boy.jpg|thumb|right|222px|[[Frans Floris]]: Céhlegény (1563–1566 táján)]]
A '''céhek''' elsősorban iparosok vagy kereskedők érdekvédelmi társulásai, amelyek az [[európa]]i [[város]]okban a [[középkor]]ban jöttek létre és a [[19. század]]ig (Magyarországon 1872-ig) éltek. A magyar „céh” szó a középfelnémet eredetű bajor–osztrák Zeche, illetve Zech (aaztaltársaság, egylet) kifejezésből származik.
== A céhek kialakulása, elődei ==
A céhek elődszervezetei Nyugat-Európában, a 9–10. században alakultak ki a munkamegosztás fejlődése, az ipari (kézműves) és mezőgazdasági tevékenységek lekülönülésének jeleként. Ennek megfelelően az első valódi céhek a legkorábban iparosodó vidékeken, [[Flandria|Flandriában]] és Észak-[[Itália|Itáliában]] jöttek létre a 11. század végén.
Az érdekvédelmi szervezetként egy-egy városban, esetleg körzetben létrehozott egyesülések monopolhelyzetet harcoltak ki maguknak: a hatóságok garantálták, hogy az egyes céhek illetékességi területén az adott szakmával csak a céh tagjai foglalkozhatnak. Ez egyrészt a védte céh a helyi piacot magukénak tudó tagjait a kívülről behozott áruk, illetve a céhen kívül kiemelkedő mesterek, az úgynevezett kontárok konkurenciájától (késztermék-eladási monopólium), másrészt többé-kevésbé kötelezte a beszállítókat arra, hogy nyersanyagaikat csak a céh tagjainak adhassák el (nyersanyag-felvásárlási monopólium).
| |||