„Higgs-bozon” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
linkcsere |
||
21. sor:
Az [[elektrogyenge kölcsönhatás]] legismertebb modellje a ''Glashow–Weinberg–Salam-modell (GWS-modell)'', amely a [[James Clerk Maxwell|Maxwell]] által korábban egyesített elektromágnesességre és az úgynevezett gyenge kölcsönhatásra vonatkozó alapjelenségeket tömöríti egyetlen magyarázó elméletbe. [[1983]]-ban megalkották a [[standard modell]]t, amely által a fizikusok remélték, hogy egységes és jobban átlátható képbe foglalhatók a kvantummechanika szabályai, amelyet az addigra felfedezett számtalan új részecske és azok között ható kölcsönhatások meglehetősen bonyolulttá tettek. A standard modell számos részletét már sikerült kísérletekkel bizonyítani, de az elmélet kulcsfontosságú része volt a tömegért felelős Z0-bozon meglétének bizonyítása, amely nélkül az elmélet nem működőképes.{{refhely|„Isteni részecske”: ha létezik, tömege is van}} A Z0-bozont, vagyis Higgs-bozont, amelyet gyakran ''isteni részecskének'' is neveznek és amely meglétének jóslatát először [[Peter Higgs]] [[Anglia|angol]] fizikus, a [[Skócia|skót]] [[edinburgh]]i egyetem neves tanára küldte el [[1960]]-ban a [[Physics Letters]] tudományos folyóiratnak közleményként, de amint az 1929-es születésű fizikus a CERN 2012. július 4.-i ülése alkalmával elmondja,<ref>https://www.youtube.com/watch?NR=1&v=4Pi1EE8nutc&feature=endscreen</ref> az egyoldalas kéziratot a lap először elutasította és csak második, kiterjedt formájában fogadták el közlés céljából. A bozon elméletet [[Steven Weinberg]] dolgozta ki részletesen. A Higgs-bozon létezésének kimutatására a meglevő gyorsítók képességét meghaladó részecskesebességre lett szükség, ami nagyobb teljesítményű [[részecskegyorsító]]t jelentett és a [[CERN]] [[1986]]-ban vállalkozott egy ilyen ütköztető megépítésére. A neve a [[hadron]]októl nyerve [[Nagy Hadronütköztető]], ([[angol nyelv|angolul]] Large Hadroncollider, rövidítve LHC) lett. A Nagy Hadronütköztető [[2008]]. [[szeptember 10.|szeptember 10]]-én kezdte működését, az első kísérletek 2009-ben indultak meg.{{refhely|A CERN nagy hadronütköztetője az emberiség szolgálatában}}
[[2011]] decemberében több vezető fizikus is úgy nyilatkozott, hogy egy éven belül - tartva a kutatási ütemet - kiderülhet, hogy valóban létezik-e a Higgs-bozon.<ref>[http://www.origo.hu/tudomany/20111213-higgs-reszecske-bozon-cern-bejelentese-2011-december.html "Rövidesen levadásszák a Higgs-bozont"]</ref> [[2012]]. [[július 4.|július 4-én]] a [[CERN]] bejelentést tett, miszerint találtak egy részecskét, aminek tömege 125 GeV/c2 (körülbelül 133 proton-tömeg, nagyságrendileg 10<sup>−25</sup> kg), ez „nagyjából a '''''Higgs-bozon''''' leírásának felel meg”.<ref name=cern1207>{{cite news|url=
[[Fájl:Leon M. Lederman.jpg|thumb|200px|[[Leon Lederman]] részecskefizikus]]
|