Wikipédia

„Mariazell” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
Nincs szerkesztési összefoglaló
25. sor:
Mariazell [[Stájerország]] és [[Alsó-Ausztria]] határán fekszik az [[Északi-Mészkő-Alpok]]ban, a [[Bürgeralpe]] (1270&nbsp;m) lábánál. A város több völgy találkozásánál fekszik, elhagyni minden irányban csak kisebb-nagyobb hágókon és nyergeken keresztül lehet. A szomszédos völgyek sugárirányban ágaznak szét: Salzatal, Walstertal, Grünautal, Aschbachtal, Gollradtal, illetve a már Alsó-Ausztria területén fekvő Erlauftal és Lassingtal. 413,49 km<sup>2</sup>-ével Stájerország legnagyobb (és Ausztria harmadik legnagyobb) területű önkormányzata és egyben a tartomány legészakibb települése. Legfontosabb folyóvize a Salza, legnagyobb tavai az Erlaufsee és az Hubertussee. Az önkormányzat 5 katasztrális községben (Aschbach, Halltal, Mariazell, St. Sebastian, Weichselboden) 16 települést egyesít: Aschbach (62 lakos 2017-ben), Freingraben (0), Gollrad (96), Greith (51), Grünau (112), Gußwerk (884), Halltal (216), Mariazell (1303), Mooshuben (65), Rasing (68), Rechengraben (15), Sankt Sebastian (859), Schöneben (0), Walstern (19), Wegscheid (99), Weichselboden (37).
 
A környező önkormányzatok: keletre [[Neuberg an der Mürz]], délkeletre [[Sankt Barbara im Mürztal]], délre [[Turnau (Stájerország)|Turnau]], délnyugatra [[Thörl]], nyugatra [[Wildalpen]], északnyugatra [[Gaming]], északra [[Mitterbach am Erlaufsee]], északkeletre [[Sankt Aegyd am Neuwalde]] (utóbbi három [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriában]]).
 
== Éghajlata ==
34. sor:
[[Fájl:Mariazell Basilica 01.jpg|170px|bélyegkép|balra|''Magna Mater Austriae'']]
[[Fájl:Mariazell grazerstrasse.jpg|170px|bélyegkép|balra|A Grazerstrasse]]
Időszámításunk előttről, illetve az időszámításunk szerinti első századból nincs bizonyíték állandó településre a vidéken, ám a régió illír-[[kelta]] hegy- és folyónevei e törzsek itteni előfordulására utalnak. Valószínűleg ismerhették már a halltali sót is, az [[i.&nbsp; e. 16. század]]ban a rómaiak sóútja is ezen a vidéken haladt át.
 
A [[6. század]]ban az [[avarok]] uralma idején földművelő [[szláv népek|szlávok]] telepedtek le a környék hegyvidékén, erről szintén a helység- és hegynevek tanúskodnak. [[1025]]-ben [[II.&nbsp; Konrád]] császár a mai Mariazell területével együtt a mürztali grófság egyes részeit sógornőjének, Beatrixnak ajándékozta. Az ajándékozás körüli vita egészen a pápáig eljutott, a döntést végül Eberhard [[salzburg]]i [[érsek]] hozta meg, a területet St. Lambrecht apátságának ítélve. A város alapításának napjaként egy [[IV. Adorján pápa|IV.&nbsp; Adorján pápától]] származó oklevél alapján [[1157]]. [[december 21.|december&nbsp; 21]]-ét tartják számon. A Cell név legelőször [[II.&nbsp; Frigyes osztrák herceg]] [[1243]]-as oklevelében bukkan fel, amelyben St.&nbsp; Lambrecht apátjának szabad rendelkezést biztosított a Cell környéki só- és ércbevételek fölött. Ezután az [[apát]] [[1342]]-ben engedélyt kapott, hogy vásárt rendezzen. Ehhez az addigra jelentősebb településsé vált Mariazellt választotta. [[1344]]-ben kapta meg a település a vásárjogot, amelynek alapján a polgárok kereskedhettek és vásárokat tarthattak. A mostani főtér és a három főbb utca is ebben az időben alakult ki a ma is látható formájában.
 
A [[14. század]] folyamán a templomot [[gótika|gótikus stílus]]ban többször is átépítették. A törökök [[1420]]-ban jönnek először Mariazellbe, a tüzek megrongálják a házakat és a templomot is. [[1474]]-ben a következő tűzvész újabb pusztítást végzett. [[1532]]-ben visszatértek a törökök, több házat felgyújtottak, ám a templomot ezúttal megkímélték. [[1644]]-ben megkezdődtek a templom [[barokk stílus]]ú átépítésének munkálatai, amelyek [[1780]]-ig tartanak. [[1679]]-ben I.&nbsp; Leopold császár Mariazellbe látogat, ám kíséretének egy tagja behurcolja a városba a [[pestis]]t, amelynek 156-an esnek áldozatul. [[1683]]-ban újabb török támadástól tartva a kegyszobrot és a Mária-képet is St.&nbsp; Lambrechtbe szállítják, ám még az év folyamán vissza is kerülnek eredeti helyükre.
 
[[1736]]-ban a frissen férjhez ment [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]], [[I. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc István herceggel]] együtt felkereste Mariazellt, majd [[1742]]-ben érckitermelési jogot adott az apátnak Gollrad és Aschbach területére, továbbá engedélyezte egy vasmű építését és üzemeltetését. [[1786]]-ban [[II. József magyar király|II.&nbsp; József császár]] számos kolostorral együtt megszüntette St.&nbsp; Lambrecht apátságát is, ami Mariazellt is érintette. Akadályozták a zarándoklatokat, később teljesen meg is tiltották azokat. [[1798]]-ban újabb hatalmas tűzvész pusztított a településen.
 
[[1800]]-ban újabb tűz pusztított a város más részein, majd [[1805]]-ben a franciák támadásakor Mariazell környékén is harcok folytak. [[1809]]-ben az egyházi kincseket [[Temesvár]]ra menekítették a franciák elől, akik néhány héttel ezután elfoglalták a települést. A harcok, a fosztogatás és a rossz termés megtizedelték a lakosságot. Az [[1816]]-ban kitört éhínségen Leopold főherceg burgonyaszállítmányokkal próbált segíteni.
 
A település történetének legnagyobb, [[1827]]-es tűzvésze szinte mindent lángba borított, a templom is nagy károkat szenvedett, ám [[1828]] és [[1832]] között nagy áldozatok árán újjáépítették. [[1837]]-ben Mariazellbe látogatott I.&nbsp; Ferdinánd császár, majd a fennállás 700 éves évfordulóján [[I. Ferenc József magyar király|I.&nbsp; Ferenc József]] császár hitvesével, [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]]tel. Uralkodása alatt alapították [[1849]]-ben az első csendőrőrsöt, választották [[1850]]-ben az első polgármestert, építették meg [[1856]]-ban a Bürgeralpén az első fa kilátót, és alapították meg [[1874]]-ben a tűzoltóságot. [[1892]]-ben készült el az elektromos művek, amely Mariazell áramellátását biztosította, [[1896]]-ban építették meg az első általános vízvezetéket, majd [[1898]]-ban bezárták a vasművet.
 
[[1907]]-ben Kirchbergből Mariazellig ér a vasútvonal, megünnepelték a település 750 éves fennállását. [[1908]]-ban a templomot [[bazilika]] rangjára emelték. Ugyanebben az évben tartotta Matthias Zdarsky az első sítanfolyamokat. [[1910]]-ben harmadik, egyben utolsó alkalommal látogatott Mariazellbe [[I. Ferenc József magyar király|I.&nbsp; Ferenc József]], [[1911]]-ben pedig a későbbi utolsó császár, [[IV. Károly magyar király|Károly főherceg]] és hitvese [[Zita magyar királyné|Zita Bourbon–pármai hercegnő]] járt itt. [[1928]]-ban az elsők között épült meg a Bürgeralpe kabinos drótkötélpályája.
 
[[1945]]-ben a szovjet hadsereg 5000 fővel bevonult Mariazellbe, [[1948]]-ban a település városi rangot kapott.<br>
[[1966]]-ban Mariazell a [[kremsmünsteri apátság]] fennhatósága alá került, az ezt követő években jelentős felújítási munkálatok kezdődtek az egyházi épületeken. [[1983]]-ban a városba látogatott [[II.&nbsp;János Pál pápa]], az oltár a főtéren áll. Ebből az alkalomból az egész városban nagyszabású felújítási munkálatokat végeztek.▼
 
▲[[1966]]-ban Mariazell a [[kremsmünsteri apátság]] fennhatósága alá került, az ezt követő években jelentős felújítási munkálatok kezdődtek az egyházi épületeken. [[1983]]-ban a városba látogatott [[II.&nbsp; János Pál pápa]], az oltár a főtéren áll. Ebből az alkalomból az egész városban nagyszabású felújítási munkálatokat végeztek.
[[1991]]-ben [[Magyarország]]ra, [[Esztergom]]ba szállították [[Mindszenty József]] bíboros hamvait.<br>▼
 
[[1992]]-ben Mariazell visszakerült az alapító St. Lambrecht apátságának fennhatósága alá.<br>▼
▲[[1991]]-ben [[Magyarország]]ra, [[Esztergom]]ba szállították [[Mindszenty József]] bíboros hamvait.<br>
[[2007]]-ben a város fennállásának 850. évfordulója alkalmából [[2007]]. [[szeptember 8.|szeptember 8-án]] ide zarándokolt [[XVI.&nbsp;Benedek pápa]].▼
 
▲[[1992]]-ben Mariazell visszakerült az alapító St. Lambrecht apátságának fennhatósága alá.<br>
 
▲[[2007]]-ben a város fennállásának 850. évfordulója alkalmából [[2007]]. [[szeptember 8.|szeptember 8-án]] ide zarándokolt [[XVI.&nbsp; Benedek pápa]].
 
A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során a szomszédos Gußwerk, Halltal és St. Sebastian községeket Mariazellhez csatolták.
 
== A név eredete, legendák ==
; A város neve
[[1157]]. [[december 21.|december 21-én]] este érkezett meg a környékre egy Magnus nevű [[bencés]] [[szerzetes]] St.&nbsp; Lambrechtből az ottani [[apát]] megbízására, hogy az itt élők lelkipásztora legyen. Magnus magával hozta fából faragott kedves Mária-szobrát is. Ám az utat egy helyen hatalmas szikla zárta el, amelytől nem tudott tovább menni. A szerzetes a [[Szűzanya|Szűzanyához]] fordult segítségért, imája meghallgatásra talált, a szikla kettéhasadt, így Magnus folytathatta az útját. Megérkezvén a szobrot egy farönkre tette és kis fakápolnát épített köré ''(„Maria in der Zelle”)'', amely hamarosan a vidék hitéletének központjává vált.
 
; A Henrik-legenda
Henrik, [[Morvaország]] [[őrgróf]]ja és felesége is olyan súlyos [[köszvény]]ben szenvedett, hogy már az ágyból sem tudtak felkelni. Egy éjjel álmukban [[Szent Vencel]] azt mondta nekik, hogy bízzanak a Szűzanyában és egészségük visszanyerése után zarándokoljanak el hozzá Mariazellbe, ahol hálájuk jeléül emeljenek templomot. Így is tettek, elrendelték a templom megépítését, majd visszatértek hazájukba.
 
A legendában szereplő Henrik ([[1197]]-[[1222]]) valószínűleg I.&nbsp; Ottokár király testvére lehet.
 
; A Lajos-legenda
[[I. Lajos magyar király]] ellen a tatárok 200&nbsp;000 fős sereggel vonultak, akikkel szemben a 20&nbsp;000 fős sereg helyzete szinte kilátástalan volt. Lajos ekkor az oltárán tartott Szűzanya kép előtt a magyarok védőasszonyához fordult imájával, hogy a nagy szükségben ne hagyja el Magyarországot. Ezután egy álomban megjelent a Boldogasszony aki támogatásáról biztosította, avval hogy győzelem esetén Zellbe menne és egy templomot építene, és odahelyezné a képet. Felébredvén a mellén találta azt a Mária-képet, amelyet rendesen egy kis oltáron tartott. Ezt égi jelnek tekintve vonult a harcba, ahol hatalmas győzelmet aratott a tatárok felett. Hálából seregével együtt felkereste Mariazellt, ahol hálája jeléül a templomot építtetett és oda ajándékozta az arannyal és drágakövekkel díszített képet és sok más értékes, a címerével ellátott kincset.<ref>Eszterás Pál (Eszterházy Pál) nyomán (1690) Jordánszky Elek: Magyarországban, s az ahhoz tartozó részekben levő Boldogságos Szűz Mária kegyelemképeinek rövid leírása. Pest Bucsánszky Alajos kiadása 1863.</ref><br>
 
A legenda történelmi alapokon nyugszik, [[I. Lajos magyar király]] [[1342]] és [[1382]] között uralkodott, bár a csata időpontja bizonytalan, a történészek a hagyományok alapján az [[1364]]. évet valószínűsítik. Az Eszterás-féle kútforrás (1690) 1363-at említ, azonban a tatárokkal Erdélyben 1345. február 2-án csatázott, - éppen [[Gyertyaszentelő Boldogasszony]] - napján veri meg serege a tatárokat. Az osztrák források megerősítik, hogy a templom gótikus stílusba átépítették 1340-1380 körül.
 
79 ⟶ 84 sor:
== A zarándokhely ==
[[Fájl:Mariazell.jpg|260px|thumb|Emléklap a zarándokoknak a II. világháború előttről]]
A város Közép-Európa egyik legjelentősebb Mária-kegyhelye, évszázadok óta keresik fel a zarándokok a csodatévő [[Szűzanya]] segítségében bízva. A Szűzanyát számos néven tisztelik: ''Magna Mater Austriae, Alma Mater Austriae, Gnadenmutter von Mariazell, Alma Mater Gentium Slavorum, Magna Domina Hungarorum''. A bazilika két legfontosabb kincse a Máriát és a kis Jézust ábrázoló kegyszobor és az [[I. Lajos magyar király|I.&nbsp; Lajos]] által adományozott [[Szűz Mária]]-kép. A kegyszobor 48&nbsp;cm magas, fából készült és Máriát ábrázolja, aki a jobb karjában tartja a kis [[Jézus]]t. Mária a baljával a gyermeknek egy körtét nyújt, a gyermek pedig a jobbjával egy almát az édesanyjának. A szobrot díszes ruhába öltöztetik az év három legfontosabb ünnepnapján: [[Nagypéntek]]en, Mária születésének ünnepén ([[szeptember&nbsp; 8.]]) és a város alapításának napján ([[december&nbsp; 21.]]). Ezeket a drága anyagokból és csipkékből készült ruhákat nemes hölgyek készítették és adományozták, a ma látható darabok zömmel a 19-20. századból származnak. A Madonna és a kis Jézus koronái is adományok, általában a [[Rudnay Sándor]] hercegprímás által [[1821]]-ben adományozott és [[X.&nbsp; Piusz pápa]] által [[1908]]-ban megáldott koronapár látható a kegyszobron.
 
Zarándokok már a [[12. század]]tól érkeztek Mariazellbe, de a létszámuk az 1330-as évektől nőtt meg. A hely népszerűsége egészen [[II. József magyar király|II.&nbsp; József]] zarándoklatokat megtiltó rendeletéig növekedett és a tiltás feloldása után újra töretlenül nőtt napjainkig, amikor évente kb. egymillió búcsújáró keresi fel a várost. Egyes becslések szerint közülük minden hatodik gyalogosan érkezik. A tradicionális zarándokútvonalakat 1100&nbsp;km hosszban [[1981]]-ben foglalták "Mariazelli zarándokútvonalak 06" néven egységes rendszerbe, ezek [[Bécs]]ből, [[Burgenland]]ból, [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriából]], [[Stájerország]]ból, [[Felső-Ausztria|Felső-Ausztriából]] és [[Karintia|Karintiából]] vezetnek Mariazellbe.
 
Minden év augusztusában a Mariazellben lévő Mária kegyhelyen tartják a [[Magyarországi horvátok|gradistyei horvátok]] éves nagy zarándoklatát, ami azt jelenti, hogy Ausztriából, Szlovákiából és Magyarországról a [[Győri egyházmegye|Győri]]- és [[Szombathelyi egyházmegye|Szombathelyi egyházmegyékből]] - egy időben kelnek útra a gyalogos csoportok, hogy egy hétvégén keresztül együtt imádkozzanak, énekeljenek, kéréseiket, kívánságaikat és hálájukat kifejezve mondjanak köszönetet a mariazelli Szűzanyának jótéteményeiért. Az esemény évente és a [[peresznye]]i, [[horvátzsidány]]i, [[narda]]i, [[szentpéterfa]]i, [[kőszeg]]i, [[csepreg]]i, [[und]]i, [[kópháza]]i horvátok részvételével zajlik. A négy napos túrát szentmise zárja, majd másnap kerül átadásra az ''Utazó Szűzanya'' szobra, amelyet minden évben más-más gradistyei horvát település lát vendégül már [[1973]] óta. Horvátzsidány [[1992]]-ben, Kópháza [[1997]]-ben, Szentpéterfa pedig [[2000]]-ben részesült e megtiszteltetésben.<ref>{{cite journal|quotes=no|author=|date=2008-08-27|title=Gradistyei horvátok Mariazell-i gyalogos zarándoklata|journal=martinus.hu|url=http://www.martinus.hu/hirek/778/gradistyei-horvatok-mariazell-i-gyalogos-zarandoklata|accessdate=2014-04-09}}</ref>
 
==Lakosság==
A mariazelli önkormányzat területén 2017 januárjában 3886 fő élt. A lakosságszám 1910-ben érte el csúcspontját 7168 fővel, azóta kisebb ingadozásokkal csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 92,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 4,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,4% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 82,5%-a római katolikusnak, 8,2% evangélikusnak, 1,9% mohamedánnak, 4,3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 7 magyar élt a városban. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német mellett a horvátok alkották 1%-kal.
 
== Látnivalók ==
[[Fájl:Filialkirche hl. Sigmund, Sankt Sebastian2.jpg|bélyegkép|Skt. Sebastian Szt. Zsigmond-temploma]]
123 ⟶ 130 sor:
* [http://www.statistik.at/blickgem/gemDetail.do?gemnr=62142&gemnam=Mariazell 62142 – Mariazell.] ''Statistik Austria''
* [http://www.umwelt.steiermark.at/cms/beitrag/10023960/25206/ Éghajlat]
* [http://www.verwaltung.steiermark.at/cms/dokumente/10004611_97710/2c5de739/Publikation%209-2007.pdf Népesség]{{Halott link|url=http://www.verwaltung.steiermark.at/cms/dokumente/10004611_97710/2c5de739/Publikation%209-2007.pdf |date=2018-11 }}
* [http://www.raumplanung.steiermark.at/cms/dokumente/10479348_14143456/d4b3fcaf/01_Bruck_Mur.pdf Gazdaság]{{Halott link|url=http://www.raumplanung.steiermark.at/cms/dokumente/10479348_14143456/d4b3fcaf/01_Bruck_Mur.pdf |date=2018-11 }}
 
{{osztrák járás települései}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Mariazell”