„Gemini–8” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Leszállás: új alfejezet |
→Baleset kiviszgálás: részletek |
||
241. sor:
Másnap reggel a romboló kikötött Okinawa fővárosában, [[Naha]] kikötőjében. Itt csatlakozott az űrhajósokhoz [[Walter Schirra|Wally Schirra]] űrhajós és más NASA tisztségviselők, akik elkísérték őket először [[helikopter]]eken a [[Kadena Repülőbázis]]ra, majd repülőn [[Florida|Floridába]], ahol a legéynség átesett egy részletes orvosi vizsgálaton, majd a baleset kivizsgálási folyamatán. Mind Armstrong és Scott is csalódott volt, hogy nem teljesíthették az eredetileg számukra előírt négy napos repülési programot számos kísérlettel, űrsétával. Sok űrhajós kritikusan említett Armstrong döntését amellyel kivágta magukat a bajból, de elvágta a lehetőséget a repülés folytatása elől, ám a NASA később mindig is kiállt Armstrong mellett a döntést illetően (különösen akkor, amikor a kritikus felhangok ellenére őt választották az elsőként a [[Hold]]ra lépő embernek).
==Baleset
Az űrkabin még a rombolón kapott egy vízhatlan ponyva borítást, majd a hiba okának megtalálására szigorú átvizsgálásra küldték. A vizsgálat azonban nem tudta feltárni a hiba okát, a földre visszakerült kabin nem produkálta újra a hibajelenséget. A mérnökök a hiba valószínű okának a statikus elektromosságot jelölték meg, amely vélhetőleg egy zárlatot okozhatott és így a fúvókát nyitó és záró áram még akkor is áramlott tovább, amikor az áramkört az űrhajósok már zárták. Az így folyamatosan működő egyetlen fúvóka alkalmas volt arra, hogy a hajó térbeli helyzetét egyoldalúan, forgó mozgás formájában indítsa be és tartsa fenn.
A vészhelyzetet követően [[Robert Seamans]] a NASA főigazgató helyettese megváltoztatta a szervezet baleseti kivizsgáló procedúráját és kiadta a ''8621.1 sz. Igazgatói Utasítást a Repülési Meghibásodások Kivizsgálási Folyamatára Vonatkozó Szabályzat'' címmel. Ebben a helyettes főigazgató kapott plusz jogosultságokat, hogy független vizsgálatokat indíthasson a nagyobb meghibásodások esetében azokon a vizsgálatokon túl, amelyeket az illetékes programigazgatóságok maguk is elvégeztek. Később ezt a szabályzatot alkalmazták mind az [[Apollo–1]], majd később az [[Apollo–13]] esetében is.
A másik tesztelésre váró egység pedig nem volt más, mint a fenn maradt Agena. Mivel magáról a Gemini űrhajóról derült ki, hogy hibás, ezért az Agenát ismét tekinthették hibátlannak, ezért távirányítású manővereket végeztek vele, hogy valóban jól működik-e. Az Agena kipróbálásának célja az volt, hogy hátha később, a [[Gemini–9|Gemini IX]]-en, vagy [[Gemini–10|Gemini X]]-en használhatják passzív céltárgyként. A sor irányítás által végzett távirányítású manőver hibátlannak mutatta az eszközt, igaz a manőverek során a maradék üzemanyagát és az [[akkumulátor]]okban maradt elektromos energiáját felhasználták. Később a rakéta a Gemini X repülés során valóban passzív céltárgyként szolgált.
== Külső hivatkozások ==
| |||