„I. Geláz pápa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{Latin írók}} eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások |
|||
25. sor:
}}
'''Szent {{refhely|Mondin|71. o.}} I. Geláz'''{{refhely|Mondin|71. o.}} {{refhely|Gergely|47–48, 425. o.}} {{refhely|A kereszténység története|138, 151, 200–201. o.}} <ref group=megj>
==Élete==
32. sor:
A [[Kereszténység|keresztény]] egyház szolgálatában több [[pápa (egyházfő)|pápa]] uralkodása alatt mint fogalmazó töltött be egyre magasabb pozíciókat. [[III. Félix pápa]] idején már befolyásos archidiakónus volt, aki folyamatos feljegyzéseket készített [[III. Félix pápa|Félix]] pontifikátusáról. Végül [[492]]. [[március 1.|március 1-jén]] a [[róma]]i zsinat Gelázt választotta meg az egyház első emberének. Ezzel a gesztussal a nyugati egyház továbbra is fenntartotta elveit a [[Keletrómai Birodalom]] császárával és a [[konstantinápoly]]i [[pátriárka|pátriárkával]] szemben. Geláz szándéka nem az volt, hogy fenntartsa az egyházszakadást, hanem hogy azt megpróbálja a [[róma]]i apostoli szent szék akarata szerint helyreállítani. Ekkor írta ''De duabus in Christo naturis'' ([[Jézus|Krisztus]] kettős természetéről) című művét, amelyben a [[monofiziták|monofizita]] keleti hit legfőbb pillérét támadja meg. A [[monofiziták|monofizita]] álláspont ugyanis [[Jézus]] kizárólag isteni lényét ismerte el. Geláz ebben az írásában világossá tette [[Róma]] álláspontját, és [[eretnek]]nek nevezte a keleti egyházak tanait.
[[I. Anastasius bizánci császár|I. Anastasius]], [[Bizánc]] császára is kapott levelet a [[pápa (egyházfő)|pápától]], amelyben Geláz kifejtette az [[Isten]]től való két világot kormányzó két hatalom elméletét. Ez a teória azt mondta ki, hogy a vallási dolgokban a császárnak el kell fogadni a [[pápa (egyházfő)|pápai]] primátust, míg világi ügyekben az egyház van alárendelve a császári hatalomnak.
Uralkodásának nagy részét az egyházszakadás felszámolásával töltötte, de [[Róma]] városában is sok dolga akadt. Így az ő idejében sikerült végre felszámolni az egyik legnagyobb hagyományos [[róma]]i fesztivált, a ''[[Lupercalia|Lupercaliát]].'' Ez az ünnep még a város pogány éveiből maradt fenn, amelyet a termékenység és lelki megtisztulás jegyében tartottak. Végül Geláznak sikerült elérnie, hogy ''Andromachus'' szenátor eltörölje a fesztivált, és helyette [[Szűz Mária]] ünnepét vezesse be.<br />
Pontifikátusa alatt [[Róma|Rómában]] ismét elterjedt a [[Manicheizmus|manicheus]] [[eretnek]]ség. Amikor a titkos szekta létezésére fény derült, Geláz azonnal ellenük fordult. A [[Kereszténység|keresztény]] szokások szerint borral és kenyérrel áldoztatta meg a város minden hívét. A [[Manicheizmus|manicheusok]] azonban csak borral áldozhattak. Így hamar kiderült, hogy ki hova tartozik. <br />
[[495]]-ben [[Róma|Rómában]] zsinatot hívott össze. Ezen a zsinaton üdvözölték először a [[pápa (egyházfő)|pápát]] úgy, mint [[Jézus|Krisztus]] földi helytartóját. Itt vezette be és egészítette ki a [[Biblia]] kánoni írásait.
Rövid pontifikátusának fantasztikusan sok írásos emléke maradt fenn. Ezek egyikében teljessé teszi a [[róma]]i [[pápa (egyházfő)|pápák]] primátusának elvét. A [[Vatikán]] archívuma ma is 42 levelét őrzi, és további 49 levelének töredékét. Ezen levelek főként a keleti egyházakhoz szólnak, és a [[pápa (egyházfő)|pápai]] elsőbbséget hirdetik. De vannak amelyek a kánonokról szólnak.
68. sor:
|következő=[[II. Anasztáz pápa|II. Anasztáz]]|
|évek=[[492]] – [[496]]|}}
{{pápák}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|középkor}}
| |||