Wikipédia

„Japán” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Adatkarvaly (vitalap | szerkesztései)
174 szerkesztés
a →‎Népesség: Friss adatok
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
Nincs szerkesztési összefoglaló
63. sor:
}}
 
'''Japán''' ({{japánul|日本}}, [[Wikipédia:Japán nevek átírása|átírással]]: ''Nippon'' vagy ''Nihon'', hivatalosan: 日本国, átírással: ''Nippon-koku'' vagy ''Nihon-koku'') szigetország [[Kelet-Ázsia|Kelet-Ázsiában]]. Nyugaton a [[Japán-tenger]], északon az [[Ohotszki-tenger]], keleten a [[Csendes-óceán]] és délen a Kelet-kínai-tenger mossa partjait. A 6852 szigetéből<ref>Lásd a [http://fpcj.jp/old/e/mres/publication/ff/index.html Facts and Figures of Japan 2006 kiadvány] [http://fpcj.jp/old/e/mres/publication/ff/pdf_07/01_land.pdf ''01 : Land'' fejezetének] 1. (17. számú) oldalát.</ref> a négy legnagyobb [[Hokkaidó]], [[Honsú]], [[Kjúsú]] és [[Sikoku]], ezeket nevezik ''főszigetek''nek. A nagy múltra visszatekintő Japán ma a harmadik legnagyobb gazdasági hatalom az [[Amerikai Egyesült Államok]] és [[Kína]] után, a Föld leggazdagabb országainak egyike, számos nemzetközi szervezet tagja. Fővárosa és legnagyobb városa [[Tokió]], a világ legnépesebb [[agglomeráció|várostömörülése]]. A fővároson kívül még tizenegy milliós nagyváros található Japánban.
 
== Földrajz ==
73. sor:
[[Fájl:Satellite image of Japan in May 2003.jpg|thumb|right|200px|Japán az űrből, 2003 májusában]]
[[Fájl:Jigokudani hotspring in Nagano Japan 001.jpg|thumb|right|200px|[[Japán makákó]]k fürdőznek [[Nagano]] meleg vizű forrásaiban]]
 
 
A Japánhoz tartozó 6852 [[sziget]] [[Ázsia]] [[csendes-óceán]]i partvidéke mentén fekszik. A legjelentősebb [[sziget]]ek északról dél felé haladva [[Hokkaidó]], [[Honsú]] (a fő [[sziget]]), [[Sikoku]] és [[Kjúsú]]. A [[Rjúkjú-szigetek]] (vagy más néven Nanszei-szigetek), beleértve [[Okinava (sziget)|Okinavát]], [[Kjúsú]] szigetétől délre fekszenek. Ezeket a szigeteket együttesen [[Japán-szigetek|japán szigetvilág]]nak is szokták nevezni.
88 ⟶ 87 sor:
* [[Hokkaidó]] – a legészakibb. Jellemzői a hosszú, hideg [[tél|telek]] és hűvös [[nyár|nyarak]]. A [[csapadék]] nem gyakori, de a szigetet télen gyakran sújtják hóviharok.
* [[Japán-tenger]] – [[Honsú]] nyugati partvidékén az északnyugati [[szél]] telenként jelentős [[hó|havazást]] okoz. Nyáron ez a terület hűvösebb mint a [[Csendes-óceán]] partja, de a [[főn]] jelenség miatt gyakran igen magas hőmérsékletek alakulnak ki.
* [[Honsú|Közép-Japán]] – Tipikustipikus [[kontinentális éghajlat]] jellemzi, a telek és nyarak, valamint a nappalok és [[éjszaka|éjszakák]] közti nagy [[hőmérséklet]]i különbségekkel. A csapadékmennyiség aránylag kicsi.
* [[Szeto-beltenger]] – Aa [[Csúgoku]] és [[Sikoku]] régiók hegyei pajzsként védik ezt a területet a szelektől, ami ennek a régiónak kellemes időjárást biztosít egész évben.
* [[Csendes-óceán]] – Aa keleti part télen hideg, gyakori a hóesés, a nyár viszont meleg a délkeleti [[monszun]]szél miatt.
* [[Rjúkjú-szigetek|Délnyugati-szigetek]] – Éghajlatukéghajlatuk szubtrópusi, meleg telekkel és forró nyarakkal. A csapadék nagyon gyakori, főleg az esős évszakokban. A [[tájfun]]ok időszakosak.
 
A fő [[esős évszak]] [[május]] elején kezdődik [[Okinava (sziget)|Okinava szigetein]]. Az ezért felelős [[ciklon|mérsékelt égövi ciklon]] az év során észak felé halad, és [[Hokkaidó]]n tűnik el végleg, általában [[július]] végén. [[Honsú]] nagy részén az esős évszak [[június]] közepén kezdődik el és körülbelül hat hétig tart. Nyár végén és [[ősz]] elején a tájfunok gyakran hoznak nagy mennyiségű csapadékot.
159 ⟶ 158 sor:
==== Természeti világörökségei ====
Az [[UNESCO]] a természeti [[világörökség]]ek listájára vette:
* [[Jakusima]] -– ősi [[cédrus]]erdő
* [[Sirakami-szancsi]] -– [[bükk (növénynemzetség)|bükkös]]
* [[Siretoko-félsziget]]
* [[Fudzsi]]
184 ⟶ 183 sor:
[[784]]-től tíz éven keresztül, [[Kammu]] császársága idején az uralkodó székhelye [[Nagaokakjó]]ban volt. Ezután a fővárost ismét átköltöztették, ezúttal [[Heiankjó]]ba (a mai [[Kiotó]]), ami a császárok székhelye maradt több mint ezer évig. A városról kapta nevét a [[Heian-kor]]. Bár a császár uralkodhatott, az igazi hatalom a [[Fudzsivara család]] kezében volt. A császári udvar ennek ellenére fénykorát élte, kialakult a sajátos japán [[Japán irodalom|irodalom]], [[Japán költészet|költészet]] és [[Japán művészete|művészet]]. Ebben a korban írta meg [[Muraszaki Sikibu]] a ''[[Gendzsi szerelmei]]t'', amely feltehetőleg a világ legrégebbi regénye. Ekkor született a mai [[Japán himnusza]], a ''Kimi ga jo'' szövege is.<ref name="Totman"/>
 
Japán [[feudalizmus|feudális]] korszakát egy új uralkodó harcos osztály, a [[szamuráj]] réteg kialakulása jellemezte. [[Minamoto no Joritomo|Minamoto no Joritomót]] [[1185]]-ben [[sógun]]ná nevezték ki, miután legyőzte a szintén szamurájokból álló [[Taira család]]ot. Székhelyét [[Kamakura|Kamakurába]] helyezte. [[Minamoto no Joritomo|Joritomo]] halála után a [[Hódzsó család]] tagjai lettek a sógunok [[régens]]ei. A [[Kamakura-kor]]ban kezdett terjedni a szamurájok körében a Kínából behozott [[zen]] buddhizmus. A [[13. század]]ban Japánt kétszer is [[Mongol hadjáratok Japán ellen|mongolok támadták meg]], de pusztító viharok miatt nem jártak sikerrel. Ezeket a viharokat a japánok isteni segítségnek hitték és ''kamikazének'' („''(„isteniisteni szél”)szél''”) nevezték el. [[1333]]-ban [[Go-Daigo|Go-Daigo császár]] [[Kemmu restauráció]]ja véget vetett a Kamakura-sógunátusnak, de a császár terve, hogy visszaállítsa az uralkodó régi hatalmát, nem valósult meg. Három évvel később [[Asikaga Takaudzsi]] megfosztotta a tróntól Go-Daigót. A rákövetkező [[Muromacsi-bakufu|Asikaga-sógunátus]] nem tudta irányítani az ország több tucatnyi feudális hadurát, a [[daimjó]]kat. [[1467]]-ben kitört a [[Ónin-háború|polgárháború]] és kezdetét vette a [[hadakozó fejedelemségek kora (Japán)|hadakozó fejedelemségek kora]], a Szengoku-korszak.<ref>{{cite book |author=George Sansom |title=A History of Japan to 1334 |publisher=Stanford University Press |year=1958 |isbn= 978-0-8047-0523-3}}</ref>
 
A [[16. század]]ban [[Portugália|Portugáliából]] [[Jézus Társasága|jezsuita]] [[Hittérítő|misszionárius]]ok és kereskedők érkeztek Japánba. A japánok ''nanbanoknak'' („''(„délidéli barbár”)barbár''”) nevezték őket. Megindult a kereskedelem Japán és a nyugat között.
 
[[Oda Nobunaga]] a 16. század második felében számos daimjó területét hódította meg [[Európa|Európából]] beszerzett fegyverekkel, de mielőtt egyesíthette volna az egész országot, [[1582]]-ben merénylet áldozata lett. Nobunagát hű támogatója, [[Tojotomi Hidejosi]] követte, aki [[1590]]-ben végül egyesítette Japánt. Hidejosi kétszer is megszállta Koreát, de számos koreaiaktól és [[Ming-dinasztia]]beli kínaiaktól elszenvedett vereség majd Hidejosi halála miatt [[1598]]-ban a japánok elhagyták Koreát.<ref>{{cite book |author=Stephen Turnbull |title=The Samurai Invasion of Korea 1592-98 |publisher=Osprey Publishing |year=2008 |isbn= 978-1-84603-254-7}}</ref>
222 ⟶ 221 sor:
Az alkotmány II. fejezetének 9. cikkelye az úgynevezett ''békeparagrafus'', amely megtiltja, hogy az állam háborút viseljen:<ref>{{cite journal |last=Simonyi |first=Gyula |year=2005 |month=4 |journal=BOCS hírlevél}}</ref>
 
:„''„EgyEgy igazságosságon és renden alapuló nemzetközi békére komolyan törekedvén a japán nép mindörökre lemond a háborúról, mint a nemzet szuverén jogáról, és az erő használatáról és az azzal való fenyegetésről, mint eszközökről a nemzetközi viták intézésében. Annak érdekében, hogy e célt megvalósítsa, soha nem fog fenntartani földi, tengeri vagy légi erőket, sem más háborús potenciált. Az államnak nincs joga hadviselésre.''”''.''
 
Az alkotmány értelmében a mindenkori [[Japán császár|uralkodó]] a „''„nemzetnemzet és nép egységének jelképe”jelképe''”. Az alaptörvény róla szóló fejezete alapján hatalma a nép akaratából származik. Jogköre rendkívül behatárolt, az állam ügyeit érintő kérdésekben csak a kormány jóváhagyásával cselekedhet. Legfőbb feladata, hogy államfőként diplomáciai téren képviselje Japánt. A jelenlegi császár [[Akihito japán császár|Akihito]]. Fia, [[Naruhito japán trónörökös|Naruhito]] koronaherceg, az uralkodóházi törvényben lefektetett öröklési rend alapján a kijelölt trónörökös.
 
Valódi politikai hatalommal a [[Japán miniszterelnöke|miniszterelnök]], azaz a kormányfő, és az [[Japán országgyűlés|Országgyűlés]] választott tagjai rendelkeznek.
237 ⟶ 236 sor:
 
Japánban többpártrendszer van. A legnagyobb parlamenti párt jelenleg a [[Liberális Demokrata Párt (Japán)|Liberális Demokrata Párt]] (LDP), amely megalapítása után több mint fél évszázadig kormányon tudott maradni (leszámítva egy tizenegy hónapos rövid megszakítást), de a [[2007-es japán felsőházi választások|2007-es felsőházi]] és a [[2009-es japán parlamenti választások|2009-es alsóházi választásokon]] elvesztette többségét az Országgyűlésben, 2012-ben azonban ismét kormányra került. A fő ellenzéki erő a [[Demokrata Párt (Japán)|Demokrata Párt]] (DPJ). A DPJ választói bal- és jobboldali érzelműek egyaránt, viszont a párt magát baloldalinak vallja.
 
További jelentős politikai erőt képvisel és a parlamentben is jelen van az újonnan alakult, radikális [[Japán Megújulás Párt]], a [[Új Kómeitó|Kómeitó]], és [[az Ön Pártja]].
 
254. sor:
{{bővebben|Japán régiói|Japán prefektúrái|Japán települései}}
 
Japán [[Japán prefektúrái|47 prefektúrára]] osztható: egy [[metropolisz]]ra (都, ''to'')'','' [[Tokió]]; egy [[Kerület (közigazgatás)|kerületre]] (道, ''dó'')'','' [[Hokkaidó]]; két városi prefektúrára, (府, ''fu'')'','' [[Kiotó]] és [[Oszaka]]; valamint további 43 más prefektúrára (県, ''ken'')''.'' Mindegyiknek választott [[kormányzó]]ja, [[törvényhozó testület|törvényhozói testülete]] és közigazgatási hivatali szervezete van. A [[prefektúra|prefektúrák]] nyolc [[Japán régiói|régióba]] tömörülnek, bár a legnagyobb közigazgatási egységnek mégis a [[prefektúra|prefektúrákat]] tekintik.{{forrás}} A főváros, [[Tokió]], további 23 kerületre oszlik, amelyek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a [[Japán városok listája|városok]].
 
{| class="table; style="border: 1px solid black; width: auto; background: #f9f9f9; text-align: left; padding: 0.5em 1em 0.5em 1em; text-align: left"
490. sor:
==== Történet ====
A japán gasztronómiára két dolog volt nagy hatással: a rizs és a [[buddhizmus]] elterjedése.
 
A rizstermesztést a kínaiaktól vették át i. e. 300 körül. A XIX. század végéig azonban csak a gazdagok kiváltsága volt a rizsfogyasztás, a szegényebb rétegnek főleg az árpa és [[hajdina]] jelentette a mindennapi étkezést, illetve a halféleségek. Ez annak a következménye, hogy kevés a művelésre alkalmas termőföld. Az adót viszont rizsben kellett megfizetni.
 
A VIII. századig szokás volt a hús- és tejfogyasztás, ekkor kezdett el terjedni a buddhizmus, melynek hatására kezdetben korlátozták, majd egy időben be is tiltották ezek fogyasztását. A XI-XIIXI–XII. században honosodott meg a szója és a [[tofu]], szintén kínai hatásra. Az életminőség ekkoriban javulásnak indult, kezdett kialakulni a japán konyha, és megalapozták a ma is ismert jellegzetes hagyományait. A következő nagy változás időszaka a portugál és holland hajósok megjelenése volt a XVI-XVIIXVI–XVII. században. Sok új zöldséggel, fűszerrel gazdagodott az alapanyagok sora, melyeket mindig a saját ízlésükre formálva honosítottak meg.
 
A második világháború utáni gyors gazdagodást követően már mindenki számára elérhető lett a konyhaművészet élvezete. Innentől számítható a marha-, sertés- és baromfifogyasztás új korszaka. A tejfogyasztás azonban azóta sem jött divatba, habár az idősek körében gyakori csontritkulás elkerülése érdekében, igyekeznek most már a fiatalabbakat buzdítani a minél több tejtermék fogyasztására.
 
Folyamatos a külföldi ételek befogadása és beolvasztása, például kedvelt az olasz pizza (tipikus japán változata: hallal és norival), de kapható hagyományos hamburger is a japános rákburger vagy [[terijaki]] burger mellett.
 
501 ⟶ 503 sor:
 
A legfontosabb evőeszköz az evőpálca, szintén a kínaiaktól átvett találmány. Manapság, főleg a nyugati ételekhez gyakran használnak kanalat, kést, villát. Legjellegzetesebb alapanyagaik a hal, rák, algák, és gyakorlatilag majdnem minden, amit a tengerből ki lehet fogni és ehető. Valamint sokféle zöldség, csak párat említve: szójacsíra, kínai kel, spenót, jégcsapretek, padlizsán, [[bojtorjángyökér]] stb.
 
A rizsen kívül a tésztafogyasztás is jellemző. Ennek három fő típusa van: [[udon]], ami búzalisztből készül, [[rámen]], egy vékony, spagettiszerű tészta és [[Szoba (étel)|szoba]], ami hajdinalisztből vagy más gabonából készül.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Japán”