„Dulo nemzetség” változatai közötti eltérés

Formázás
(Németh Gyula a Dulo nemzetségről)
(Formázás)
[[Fájl:Khans Dulo of Bulgaria.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Dulo-nemzetséghez társított nemzetségjel, avagy tamga. Valójában Tengri istenség rovásjelekkel rótt neve<ref>[http://real.mtak.hu/23735/1/Ostortenet_MTA_2014_A.pdf {{autrefhely|Szőke Béla Miklós}} (2014): A Kárpát-medence a Karoling-korban és a magyar honfoglalás. Pp. 31–42. ''In'' Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. ''In'' {{aut|Vásáry István}} és {{aut|Fodor Pál}} (szerk.): ''MTA BTK MŐT Kiadványok'' '''1'''. Budapest.]</ref>]]
A '''Dulo nemzetséghez''' tartozott [[Régi Nagy Bulgária]] uralkodócsaládja. E család sarjának tartották [[Attila hun király|Attila]], hun fejedelmet is. Régi Nagy Bulgária felbomlása után az [[Első dunai bolgár birodalom]] és [[Volgai Bolgárország]] uralkodói is e család képviselői közül kerültek ki.<ref name=ronatas>{{RónaTasHonfoglalórefhely|Róna-Tas 1997}}</ref>
 
A nemzetség nevezetes tagjaképviselője volt a birodalomalapító [[Kuvrat]], aki a [[630]]. év táján az [[utrigurok]]at és a [[kutrigurok]]at egyesítve létrehozta Régi Nagy Bulgáriát. Ugyanekkor jött létre, a [[türkök]] birodalmának összeomlása nyomán, a [[Kazár Birodalom]] is. Valószínűleg mind Kuvrat, mind a kazárok uralkodócsaládja rokonságban állt a nyugati türkök uralkodóival, az [[Asina nemzetség]]gel, talán annak mellékága lehetett. A bolgárok mindenesetre személynévként később használták az ''Asiná''ból eredeztethető Aszent.<ref name=ronatas>{{RónaTasHonfoglaló}}</ref>
 
Valószínűleg mind Kuvrat, mind a kazárok uralkodócsaládja rokonságban állt a nyugati türkök uralkodócsaládjával, az [[Asina nemzetség]]gel, talán annak mellékága lehetett. A bolgároknál mindenesetre később személynévként felbukkant az ''Asinából'' eredeztethető ''Aszen''.{{refhely|Róna-Tas 1997}}
Régi Nagy Bulgária felbomlása után Kuvrat fiai, a nemzetség tagjai alapították meg az utódállamokat. [[Aszparuh bolgár kán|Aszparuh]] az Első dunai bolgár birodalmat, [[Kotrag]] [[Volgai Bolgárország]]ot.<ref name=ronatas />
 
Régi Nagy Bulgária felbomlása után Kuvrat fiai, a nemzetség tagjai alapították meg aza bolgár utódállamokat. [[Aszparuh bolgár kán|Aszparuh]] az Első dunai bolgár birodalmat, [[Kotrag]] [[Volgai Bolgárország]]ot.<ref name=ronatas{{refhely|Róna-Tas />1997}}
A [[csodaszarvas]]-mondában szereplő ''Dula'' [[alánok|alán]] fejedelem neve talán a szóban forgó nemzetségre hivatkozik.<ref name=ronatas /> Az ugyancsak a mondában szereplő [[Hunor és Magor|Hunor]] neve pedig a hun szövetség onogur ágazatának nevéből származhat.<ref name=kmtl>{{KMTörtLex|1}}</ref> Az eltérő szótagszám okán a ''hun'' és az ''onogur'' név azonban nemigen egyeztethető egymással.
 
A [[csodaszarvas]]-mondában szereplő ''Dula'', [[alánok|alán]] fejedelem neve talán a szóban forgó nemzetségre hivatkozik.{{refhely|Róna-Tas 1997}} S meglehet, kapcsolat van a bolgár fejedelmek és az alánok között is.
A Dulo nemzetség neve [[Németh Gyula (nyelvész)|Németh Gyula]] szerint összekapcsolható a [[gyula (méltóság)|gyula]] – a törökben ''jula'' vagy ''džula'' – méltóság nevével.<ref>[http://real-eod.mtak.hu/4081/1/MTA_Konyvek_127568_000870755.pdf {{aut|Németh Gyula}} (1930): ''A honfoglaló magyarság kialakulása''. Budapest.]</ref>
 
== Jegyzetek ==
A [[csodaszarvas]]- mondában szereplő ''Dula'' [[alánokHunor és Magor|alánHunor]] fejedelem neve talán a szóban forgó nemzetségre hivatkozik.<ref name=ronatas /> Az ugyancsak a mondában szereplő [[HunorRóna-Tas és Magor|HunorAndrás]] neveszerint pedig a hun szövetség onogur ágazatának nevéből származhat.<ref name=kmtl>{{KMTörtLexrefhely|1Kristó ''et.&nbsp;al.'' 1994}}</ref> Az eltérő szótagszám okán a ''hun'' (Hunor) és az ''onogur'' név azonban nemigen egyeztethető egymással.
<references />
 
A Dulo nemzetség neve [[Németh Gyula (nyelvész)|Németh Gyula]] szerint összekapcsolható a [[gyula (méltóság)|gyula]] – a törökben ''jula'' vagy ''džula'' – méltóság nevével.<ref>[http://real-eod.mtak.hu/4081/1/MTA_Konyvek_127568_000870755.pdf {{autrefhely|Németh Gyula1930}} (1930): ''A honfoglaló magyarság kialakulása''. Budapest.]</ref>
 
== Hivatkozások ==
{{hivatkozások}}
 
== Források ==
* {{aut|Kristó Gyula}}, {{aut|Engel Pál}} és {{aut|Makk Ferenc}} (szerk.) (1994): ''Korai magyar történeti lexikon (9–14. század)''. Budapest.
* [http://real-eod.mtak.hu/4081/1/MTA_Konyvek_127568_000870755.pdf {{aut|Németh Gyula}} (1930): ''A honfoglaló magyarság kialakulása''. Budapest.]
* {{aut|Róna-Tas András}} (1997): ''A honfoglaló magyar nép''. Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest.
* [http://real.mtak.hu/23735/1/Ostortenet_MTA_2014_A.pdf {{aut|Szőke Béla Miklós}} (2014): A Kárpát-medence a Karoling-korban és a magyar honfoglalás. Pp. 31–42. ''In'' Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. ''In'' {{aut|Vásáry István}} és {{aut|Fodor Pál}} (szerk.): ''MTA BTK MŐT Kiadványok'' '''1'''. Budapest.]
 
{{portál|középkor}}