„1956-os forradalom” változatai közötti eltérés

Az új miniszterelnök Rákosi egyik híve, [[Hegedüs András (politikus)|Hegedüs András]] lett, azonban az enyhülés légköréhez szokott közélet – elsősorban az értelmiségi Petőfi Kör – és a kiszabadult párton belüli belső ellenzék miatt nem lehetett már visszaállítani a [[sztálinizmus]]t az országban. Rákosi helyzetét az is nehezítette, hogy [[Nyikita Szergejevics Hruscsov|Hruscsov]] békülni kezdett [[Josip Broz Tito|Titóval]], amivel a Rajk-per jogosságát kérdőjelezte meg, és az, hogy az [[SZKP XX. kongresszusa]] 1956 februárjában elítélte a sztálinista diktatúrát. Márciusban Rákosi beismerte, hogy [[Rajk László (politikus)|Rajk László]] ügye provokáción alapult, és az ÁVH letartóztatott vezetőire hárított minden felelősséget. Májusban már be kellett ismernie, hogy neki is szerepe volt a bűnök elkövetésében, egyúttal az ellenállást a Petőfi Kör betiltásával próbálta letörni, ám hiába: az MDP vezetőségi ülésére érkező [[Anasztasz Ivanovics Mikojan|Anasztasz MikojanMikoján]] közölte Rákosival, hogy le kell mondania párttitkári tisztségéről, amit ő meg is tett.<ref>[http://mek.oszk.hu/05500/05525/05525.pdf Vladimir Popin: 1956 A belgrádi és a vajdasági sajtó tükrében], 45. oldal, mek.oszk.hu</ref> Utóda a szintén sztálini vonalat követő [[Gerő Ernő]] lett, azaz lényegi változás nem történt.

Délután az ÁVH-s őrök a [[Szabad Nép]] székházában fegyvertelen tüntetőket lőttek agyon és a holttesteket éppen akkor vitték ki az épületből, amikor egy csoport felfegyverzett forradalmár érkezett oda. Ettől kezdve a felkelők dühe a szovjet katonákról az illegális kommunistákból toborzott erőszakszervezet, az [[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]] ellen fordult. A felkelők hamarosan elfoglalták az [[Athaeneum Nyomda|Athaeneum Nyomdát]], és megkezdődött a röpcédulák gyártása. A nap folyamán az [[Szovjetunió Kommunista Pártja|SZKP]] KB-küldöttségeként [[Anasztasz Ivanovics Mikojan|Anasztasz MikojanMikoján]] és [[Mihail Andrejevics Szuszlov|Mihail Szuszlov]] megérkeztek Budapestre azzal a moszkvai utasítással, hogy a pártfőtitkári tisztségbe Gerő helyére azonnal [[Kádár János (politikus)|Kádár János]]t kell kinevezni. A Petőfi Kör erre a napra a nemzeti kérdésről tervezett vitát. Ezt és a többi októberre tervezett vitát már nem tartották meg, mert este nyolc óra után a rádióban beolvasták Kádár beszédét, melyben az eseményeket Gerőhöz és Nagyhoz hasonlóan [[ellenforradalom|ellenforradalmi]] felkelésnek nevezte.<ref>[http://mek.oszk.hu/01200/01274/01274.pdf ENSZ-jelentés II.C, II.N, IV.B, IV.C és XI.H (20., 31., 52., 71. és 152. old.)] [[Portable Document Format|PDF]]</ref>