„Teleki László (politikus, 1811–1861)” változatai közötti eltérés

a
→‎Reformkor: egyért. be
a (→‎Reformkor: egyért. be)
Az [[1846]]. évi [[krakkói felkelés]], majd annak kegyetlen leverése után Teleki és liberális társai újult erővel igyekeztek érvényre juttatni az érdekegyesítés politikáját: keresztülvinni az [[örökváltság]] kötelező és államilag támogatott módozatát. Ez még sürgetőbbé tette a [[reformellenzék]]nek már az 1843–1844. évi diétán felmerült azon törekvését, hogy országos egységet és rendszeresen egyeztetett programot hozzanak létre. Ezt a szükségszerűséget egyenesen kényszerré tette egy 1846 novemberében történt jelentős esemény – megalakult a [[Konzervatív Párt (Magyarország)|Konzervatív Párt]].
 
[[1847]]. [[január 24.|január 24-én]] Teleki kezdeményezésére és az ő elnökletével (alelnökök: [[Vörösmarty Mihály]] és [[Fényes Elek]]) egyesült a [[Ráday Gedeon (főispán)|Ráday Gedeon]] gróf vezette [[Nemzeti Kör]] és a Teleki vezette Pesti Kör. Ezzel létrejött az Ellenzéki Kör – a konzervatív [[Gyülde]] mintájára, s annak ellenfeleként. A szervezet programjának elkészítésére alakított hattagú bizottság tagja volt Teleki is.
 
Az 1847 őszére összehívott országgyűlésen Teleki ismét a felsőtáblán foglalt helyet. Azonban még a követválasztások idején [[Batthyány Lajos (miniszterelnök)|Batthyány Lajos]] és Kázmér oldalán intenzíven közreműködött abban, hogy Kossuthot megválassza képviselőjének a „vezérvármegye”, Pest. Ezzel lehetőség nyílt a közös álláspont hatékony képviseletére mind az alsó-, mind a felsőtáblán. Az 1847–[[1848]]. évi pozsonyi országgyűlésen (amely az utolsó reformkori diéta volt) a liberális ellenzék egyik fő célkitűzése az örökváltság kérdésének megoldása, és az úrbéri viszonyok egyszer és mindenkorra történő felszámolása volt. A kérdésben Teleki is felszólalt, hangsúlyozva a helyzet tarthatatlanságát.