„Idegengyűlölet” változatai közötti eltérés

Vitalap: https://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Idegengy%C5%B1l%C3%B6let - Nőtt a "pirézekkel" szembeni elutasítás: http://old.tarki.hu/hu/news/2007/kitekint/20070308.html
(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta8))
(Vitalap: https://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Idegengy%C5%B1l%C3%B6let - Nőtt a "pirézekkel" szembeni elutasítás: http://old.tarki.hu/hu/news/2007/kitekint/20070308.html)
* '''Kína''' esetében a [[19. század]]ban alakult ki erős idegengyűlölet, amikor a sorozatos kudarc, megaláztatás és a külföldi kizsákmányolás miatt feltámadt nacionalista érzelmek a [[bokszerlázadás]]ban csúcsosodtak ki. Itt a xenofób érzelmek a mandzsu [[Csing-dinasztia]] ellen is irányultak.
* '''Japán''' kezdetben mintaképnek tekintette a kínai kultúrát és társadalmat, de a 17–19. században a Tokugava [[sógun]]oknak köszönhetően az ország elszigetelődött a külvilágtól. Japánok – kevés kivétellel – nem utazhattak külföldre, és külföldiek nem utazhattak Japánba. Habár az 1868-as változások után a „Meidzsit” kormányzás képletesen és ténylegesen is megnyitotta japán kapuit a külföld előtt, a japán társadalom ma is meglehetősen homogén, 99%-uk japán. Japánban retorikai szinten ma is jelen van az idegenekkel szembehelyezkedés, de tettlegességig ritkán fajul. A japán nyelv egyik tipikus xenofób meghatározása a „gaidzsin” (外人), ami „nem japán”t vagy idegent jelent, és előfordulnak olyan (nem állami) intézmények, ahol angol tábla jelzi (No Gaijin Allowed - Japanese only!), hogy a „nem japánok” számára nem ajánlott a belépés.
* '''Magyarország''' leghíresebb xenofóbiával kapcsolatos társadalomkutatása a Tárki közvélemény-kutató cég által először 2006-ban végzett felmérés a [[pirézek]]ről. A kutatás a nem létező piréz etnikum megalkotásával lehetővé tette, hogy felmérjék a hazai lakosság (ok nélküli) idegengyűlöletét. Mivel a pirézek nem léteznek, így senki számára nem volt racionális oka az elítélésükre, mégis 59nagyjából százalékuka teljes lakosság harmada (pontosan 35,99%-a) ellenezte a betelepülésüket. Igaz, ez az arány nem mutatja a tényleges idegengyűlölet mértékét, mert még így is jelentősen alatta maradt az ismert népek (pl. románok, oroszok, kínaiak és arabok) bevándorlását ellenzők arányának.
 
== Jegyzetek ==
Névtelen felhasználó