„Idegengyűlölet” változatai közötti eltérés

* '''Kína''' esetében a [[19. század]]ban alakult ki erős idegengyűlölet, amikor a sorozatos kudarc, megaláztatás és a külföldi kizsákmányolás miatt feltámadt nacionalista érzelmek a [[bokszerlázadás]]ban csúcsosodtak ki. Itt a xenofób érzelmek a mandzsu [[Csing-dinasztia]] ellen is irányultak.

* '''Japán''' kezdetben mintaképnek tekintette a kínai kultúrát és társadalmat, de a 17–19. században a Tokugava [[sógun]]oknak köszönhetően az ország elszigetelődött a külvilágtól. Japánok – kevés kivétellel – nem utazhattak külföldre, és külföldiek nem utazhattak Japánba. Habár az 1868-as változások után a „Meidzsit” kormányzás képletesen és ténylegesen is megnyitotta japán kapuit a külföld előtt, a japán társadalom ma is meglehetősen homogén, 99%-uk japán. Japánban retorikai szinten ma is jelen van az idegenekkel szembehelyezkedés, de tettlegességig ritkán fajul. A japán nyelv egyik tipikus xenofób meghatározása a „gaidzsin” (外人), ami „nem japán”t vagy idegent jelent, és előfordulnak olyan (nem állami) intézmények, ahol angol tábla jelzi (No Gaijin Allowed - Japanese only!), hogy a „nem japánok” számára nem ajánlott a belépés.

 

== Jegyzetek ==