Főmenü megnyitása

Módosítások

Apró módosítás
1798-ban publikálta első írását, egy fordítást a Watland (egy svájci terület) politikai viszonyairól. Hegel ehhez a röpirat fordításhoz saját megjegyzéseket csatolt. 1800-ban Schellinggel együtt szerkesztette a ''Filozófia kritikai újsága'' ''(Kritisches Journal der Philosophie)'' c. közlönyt. [[1806]]-ban befejezte első és egyben egyik legjelentősebb könyvét, ''A szellem fenomenológiájá''t ''(Phänomenologie des Geistes).'' Hegel eleinte mint Schelling követője szerepelt, míg ezen munkájával nemcsak éles birálatot gyakorolt Schelling és iskolája felett, hanem ezen jelentőségteljes munkájában eredeti módszerével, a [[dialektika|dialektikával]] is a nyilvánosság elé lépett.
 
Itt meghatározó élményben volt része: a franciák számára győztes csata után láthatta [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]]t, akit ''„világlélek”'' ([[német nyelv|németül]] ''Weltseele)'', (azaz a történelem folyamatának megtestesítője) néven titulált levelében.<ref>''Briefe von und an Hegel'', hrsg. von Johannes Hoffmeister, Bd 1. 120.</ref> Ezt követően [[Nürnberg]]be ment, ahol gimnáziumi rektor lett. Itt fejezte be második legnagyobb művét, a három kötetes ''Logika tudományá''t, három kötetben ([[1812]]–[[1816]]). A mű hatására meghívták a [[Heidelbergi Egyetem]] [[filozófia]]i tanszékére, ott írta ''A filozófiai tudományok enciklopédiájá''t ([[1817]]).
 
1818-ban azonban Altenstein porosz miniszter közvetítése folytán a [[berlin]]i egyetemen foglalt el állást. Ekkorra a legnagyobb mértékben tekintélyes és befolyásos ember lett, számos tanítványt gyűjtvén maga köré, fényes tevékenységet fejtett ki felolvasásaival. Bölcsészete Altenstein miniszter befolyása által a legtágasabb körökben érvényre jutott és úgyszólván porosz állami bölcsészetté lett.