„Munkaidőkeret” változatai közötti eltérés

a
linkszépítés
(lásd vitalap)
a (linkszépítés)
A '''munkaidőkeret''' az az időszak, amin belül a [[munkaidő]] rugalmasan osztható be; a szokásos megkötéseknek (heti öt nap, napi nyolc óra) ilyenkor nem minden héten, hanem csak a munkaidőkeret egészére számított átlagban kell teljesülnie. Például heti öt munkanap helyett a kéthetes munkaidőkeretben beosztott alkalmazott dolgozhat páros heteken hat napot, páratlan heteken négy napot.
 
A munkaidőkeret az [[elszámolási időszak]] alternatívája; mindkettő lehetővé teszi a munkaidő rugalmas beosztását, hogy a szerződésben megszabott óraszámnak csak egy hosszabb időszak átlagában kelljen teljesülnie, de a munkaidőkeret esetében ezek az időszakok egymást követik, elszámolási időszak alkalmazásakor pedig hetente kezdődnek és párhuzamosan futnak.<ref>{{Cite web |url=https://ado.hu/munkaugyek/igy-alkalmazhato-az-elszamolasi-idoszak/ |title=Így alkalmazható az elszámolási időszak |accessdate=2018-12-25 |author=Dihen Lajosné |date=2015-10-05 |work=Adó Online}}</ref> A ledolgozott órák számát a munkaidőkeret végén kell összeszámolni, és ha a munkavállaló többet dolgozott a keretben előírt óraszámnál, ekkor kell a [[Bérpótlék|bérpótlékotbérpótlék]]ot kifizetni. A [[túlmunka]] független a munkaidőkerettől; a keretben egy adott napra elrendelhető nyolcnál több óra, és ez nem számít túlmunkának, de az előre elrendelt időn kívüli munka igen, valamint a vasárnap és [[Munkaszünetimunkaszüneti nap|munkaszüneti napon]]on történő munkavégzés is.<ref>{{Cite web |url=https://www.juhaszadoszakerto.hu/?p=1218 |title=A munkaidő keret szabályai |accessdate=2018-12-25 |author=Hajdu-Dudás Mária |date=2018-01-04 |publisher=Juhász Adószakértő Iroda}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://5percado.hu/munkaidokeret-a-gyakorlatban-1-resz/ |title=Munkaidőkeret a gyakorlatban – 1. rész |accessdate=2018-12-25 |author=Szörényi Marianna |date=2018-06-20 |work=5percAdó}}</ref>
 
Az egy napra jutó munkaidő (teljes munkaidős foglalkoztatás esetén) munkaidőkeret alkalmazásával sem lehet kevesebb négy óránál, és nem lehet több tizenkét óránál (a túlórákat is beleszámítva), valamint (heti átlagban) heti negyvennyolc óránál; kivétel ez alól a készenléti jellegű munkakör, vagy ha az alkalmazott a munkáltató hozzátartozója.<ref>{{Cite web |url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV#pr630id |title=2012. évi I. törvény 99. § |accessdate=2018-12-25 |work=net.jogtar.hu |publisher=Wolters Kluwer Hungary}}</ref>
A munkaidőkeretet a munkáltató egyoldalúan határozhatja meg; bevezetéséhez vagy módosításához nincs szükség szerződésre, azonban írásban ki kell hirdetni.
 
A munkaidőkeret hossza általában legfeljebb négy hónap lehet; bizonyos munkatípusok (megszakítás nélküli vagy [[Műszakműszak|többműszakos]] munka, [[idényjellegű munka]], [[készenléti jellegű munkakör]], valamint polgári repülésben, belföldi és nemzetközi közúti személyszállításban és árufuvarozásban, a menetrend szerinti helyi és helyközi közúti személyszállításban, vasúti személyszállításban és árufuvarozásban, vagy kikötőben foglalkoztatott munkavállalók) esetén hat hónap. [[Kollektív szerződés|Kollektív szerződéssel]]sel a munkaidőkeret kiterjeszthető egy évre (a Munka Törvénykönyve [[túlóratörvény|2019. január 1-jén hatályba lépő módosításával]] három évre<ref>{{Cite web |url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1800116.TV&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT |title=2018. évi CXVI. törvény |accessdate=2018-12-25 |work=net.jogtar.hu |publisher=Wolters Kluwer Hungary}}</ref>). Fiatalkorú munkavállaló nem foglalkoztatható egy hétnél hosszabb munkaidőkeretben.<ref>{{Cite web |url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV#pr580id |title=2012. évi I. törvény 94. § |accessdate=2018-12-25 |work=net.jogtar.hu |publisher=Wolters Kluwer Hungary}}</ref><ref name=":1">{{Cite web |url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV#pr743id |title=2012. évi I. törvény 114. § |accessdate=2018-12-25 |work=net.jogtar.hu |publisher=Wolters Kluwer Hungary}}</ref>
 
== Jegyzetek ==