„Latorcai János” változatai közötti eltérés

kieg., jav.
(kieg., jav.)
| sorszám =
| megnevezés = ipari és kereskedelemügyi minisztere
| terminus kezdete = [[1993]]. [[február 2425.]]
| terminus vége = [[1994]]. [[július 1514.]]
| előd = [[Szabó Iván (politikus)|Szabó Iván]]
| utód = [[Pál László (politikus)|Pál László]]
| állam2 =
| megnevezés2 = Az [[Országgyűlés]] alelnöke
| terminus kezdete2= [[2010]]. [[május 14.]]
| terminus vége2 =
| előd2 = [[Harrach Péter]]
| utód2 =
| állam3 =
}}
 
'''Latorcai János''' ([[Békés]], [[1944]]. [[május 9.]] –) gépészmérnök, politikus. 1993 és 1994 között ipari és kereskedelmi miniszter, 1994-től országgyűlési képviselő, 2010-től az Országgyűlés alelnöke.
 
== Életpályája ==
[[1962]]-ben érettségizett [[Mezőtúr]]on, majd az [[esztergom]]i Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban tanult, ahol [[1965]]-ben vegyipari technikusi képesítést szerzett. Ezután a [[Miskolci Egyetem|Nehézipari Műszaki Egyetemen]] tanult, ahol [[1971]]-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. [[1976]]-ban doktorált.
 
[[1965]]-ben a Textilipari Kutatóintézet tudományos munkatársa lett, majd [[1971]]-ben az Élelmiszeripari Főiskolán tanársegédi állást kapott. [[1975]]-től a [[Szociális és Munkaügyi Minisztérium|Munkaügyi Minisztérium]] tudományos munkatársa, majd osztályvezető-helyettese volt. [[1976]]-tól [[1992]]-ig a [[Budapesti Műszaki Egyetem]] adjunktusa volt. [[1989]]-től a [[FÉG]] szolgáltató leányvállalatánál dolgozott főmérnökként, majd a FÉG gyártásfejlesztési főmérnöke, később vezérigazgató-helyettese, majd annak vezérigazgatója. [[1991]]-től az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ipargazdasági, majd 1992-től iparpolitikai főosztályának vezetője volt. [[1991]]-től tagja a [[Rába Rt.]] vállalati tanácsának, majd egy ideig igazgatósági elnöke volt a cégnek.
=== Műszaki pályafutása ===
 
[[1965]]-ben a Textilipari Kutatóintézet tudományos munkatársa lett, majd [[1971]]-ben az Élelmiszeripari Főiskolán tanársegédi állást kapott. [[1975]]-től a [[Szociális és Munkaügyi Minisztérium|Munkaügyi Minisztérium]] tudományos munkatársa, majd osztályvezető-helyettese volt. [[1976]]-tól [[1992]]-ig a [[Budapesti Műszaki Egyetem]] adjunktusa volt.
 
[[1989]]-től a [[FÉG]] szolgáltató leányvállalatánál dolgozott főmérnökként, majd a FÉG gyártásfejlesztési főmérnöke, később vezérigazgató-helyettese, majd annak vezérigazgatója.
 
[[1991]]-től az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ipargazdasági, majd 1992-től iparpolitikai főosztályának vezetője volt. [[1991]]-től tagja a [[Rába Rt.]] vállalati tanácsának, majd egy ideig igazgatósági elnöke volt a cégnek.
 
=== Közéleti pályafutása ===
[[1993]]-ban lépett be a [[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]-be. [[1993]] februárjában [[Szabó Iván (politikus)|Szabó Iván]] utódjaként ipari és kereskedelmi miniszterré nevezték ki [[Antall József (politikus, 1932–1993)|Antall József]] akkori miniszterelnök [[Antall-kormány|kormányába]]. Posztját [[Boross Péter]] miniszterelnöksége alatt is megtartotta. Az [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#Az 1994-es választás|1994-es országgyűlési választáson]] pártja országos listájáról szerzett mandátumot. Az ez évi önkormányzati választáson a polgári oldal főpolgármester-jelöltje. A gazdasági bizottság alelnökeként tevékenykedett. [[1994]]-ben a [[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]] alelnökévé választották, majd [[1995]]-ben a párt országos választmányának elnökévé választották. [[1997]]-ben több párttársával együtt megalapítója az [[Magyar Kereszténydemokrata Szövetség|MKDSZ]]-nek, ami miatt kizárják pártjából és frakciójából, valamint az akkori [[Házszabály]] rendelkezése miatt elvesztette bizottsági tagságát is. Rövid független képviselői tevékenység után csatlakozott a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-frakcióhoz, annak egyik helyettes vezetője lett. Új frakciója javaslatára újra a gazdasági bizottság alelnöke lett.