„Lorsy Ernő” változatai közötti eltérés

'''Lorsy Ernő''', idegen nyelvterületen ''Ernst'' vagy ''Ernest Lorsy'', teljes nevén: ''Lorsy Móric Ernő'', tévesen olykor ''Lorsy Jenő'',<ref>Simonovics Ildikó: [http://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_BPTM_TBM_26/?query=SZO%3D%28lorsy%29&pg=151&layout=s Lesznai Anna mesevilága]. In ''Tanulmányok Budapest múltjából XXVI''. Budapest, 1997, 150. o.</ref> ''Lorsy Emil'',<ref>Utójáték Löw szegedi főrabbi ügyéhez. 8 Órai Újság, 6. (1920: 250.) 4.</ref> ''Lórsy'',<ref>''Tetteikben élnek''. [[Székesfehérvár]], 1984, MSZMP Fejér megyei bizottsága, 69–70. o.</ref> ''Lorschy''<ref>{{cite book |author= Lukácsy András |authorlink= |title=Elmés játékok játékos elmék |publisher= Minerva | location = Budapest |year= 1960|edition= | pages = 97|id= }}</ref> ([[Mezőszilas|Szilasbalhás]], [[1889]]. [[november 28.]] – [[New York]], Riverside Drive, [[1960]]. [[augusztus 13.]]<ref group="m" name="Merényi"/>{{h|Merényi-Metzger|2015|o=68}}<ref name="faludy"/>) magyar újságíró, műfordító, történész. Kezdetben a [[Pester Lloyd]] munkatársa, a [[Károlyi Mihály-kormány|Károlyi-kormány]] idején külügyminisztériumi tanácsos<!--, illetve svájci nagykövet<ref name="irjel"/>-->, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] alatt a Közoktatásügyi Népbiztosság államtitkára. A bukás után emigrált, az emigrációban újságírással foglalkozott, és sajtó alá rendezte [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]] emlékiratait. Az 1930-as években hazatért, ám a belpolitikai változások miatt 1938-ban emigrálni kényszerült [[Franciaország]]ba. A [[Nemzetiszocializmus|nácik]] előretörése elől [[Észak-Afrika|Észak-Afrikába]] menekült, ahonnan 1941-ben az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba utazott, ahol 1960-ban bekövetkezett haláláig újságírással és műfordítással foglalkozott.

 

 

== Életpályája ==