Főmenü megnyitása

Módosítások

j
| törvényhozás = Legfelsőbb Tanács
}}
Az '''Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság''' ''(Oroszországi SZSZSZK'' vagy ''OSZSZSZK''; oroszul: ''Росси́йская Сове́тская Федерати́вная Социалисти́ческая Республика''; másként ''Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság, OSZFSZK, Oroszországi Szovjetköztársaság, Oroszországi Föderáció, Szovjet-Oroszország'' vagy egyszerűen ''Oroszország)'' a leghosszabb ideig fennállt kommunista állam volt. 1917 és 1922 között független, majd a [[Szovjetunió]] legnagyobb és legnépesebb tagköztársasága 1991-ig. 1990 és 1991 között az [[Oroszország|Oroszországban]] hozott törvények elsőbbséget élveztek, mint a Szovjetunióban hozottak. A fentebb említett ok miatt az utolsó két évben igen nehéz volt a végrehajtó és az ítélkező hatalom működése. Az Oroszországi SZSZSZK területén 1989 végén 16 kisebb-nagyobb autonóm köztársaság, 5 autonóm terület, 10 autonóm körzet, 6 határterület és 49 terület. A legnagyobb etnikai csoportot az [[oroszok]] alkották. Az Oroszországi SZSZSZK fővárosa [[Moszkva]] volt, jelentős városai voltak még [[Leningrád]], [[Novoszibirszk]], [[Jekatyerinburg]], [[Nyizsnyij Novgorod]], [[Kazán (település)|Kazán]] és [[Ufa]].
Az Oroszországi SZSZSZK gazdasága a nehéziparra koncentrálódott, a Szovjetunió áramtermelésének több mint 60%-át adta. 1961-re a világ harmadik legnagyobb kőolajtermelő nagyhatalma lett, köszönhetően az új Volga-uráli és szibériai[[Kőolaj| olajmezők]] felfedezésének.<ref>{{Cite web |url=http://pubs.usgs.gov/circ/1983/0885/report.pdf |title=Petroleum Geology and Resources of the Volga-Ural Province, U.S.S.R. |accessdate=11 March 2015 |last=Peterson |first=James A. |work=Pubs.USGS.gov |publisher=1983, U.S. Department of the Interior - U.S. Geological Survey}}</ref> Termelésében csupán az [[Amerikai Egyesült Államok]] és [[Szaúd-Arábia]] előzték meg.<ref>{{Hivatkozás/Könyv|last=Sokolov|first=Vasily Andreevich|title=Petroleum|url=https://books.google.com.au/books?id=WHcv8OGV_WgC&pg=PA183#v=onepage&q&f=false|accessdate=11 March 2015|date=2002|publisher=University Press of the Pacific|location=Honolulu|isbn=0898757258|page=183}}</ref> 1974-ben 475 felsőoktatási intézmény működött az országban, ahol 23 941 000 diák 47 nyelven tanulhatott. A területileg szervezett közegészségügyi szolgáltatások hálózata egészségügyi ellátást biztosított. 1985 után, a Gorbacsov-féle "[[peresztrojka]]" kormányzás alatt az ország gazdaságát sikerült talpra állítani, amely az 1970-es évek vége óta, [[Leonyid Iljics Brezsnyev|Leonyid Brezsnyev]] kormányzása alatt a stagnálás jeleit tudta csak kimutatni.
 
Az Oroszországi Szovjetköztársaság 1917. november 7-én (régi naptár szerint október 25-én), az [[októberi forradalom]] alatt jött létre, mint szuverén állam és a világ első, [[kommunista]] ideológiájú szocialista köztársasága. Az első alkotmány 1918-ban adták ki. 1922-ben, az Orosz SZSZSZK, az Ukrán SZSZK, a Belorusz SZSZK és a Kaukázusontúli SZSZSZK megalapították a Szovjetuniót. Az 1977-es szovjet alkotmány kimondja, hogy "a tagköztársaságok szuverén [...] államok, amelyek egyesültek [...] a Szovjetunióban" és "minden tagköztársaságnak joga van következmények nélkül kiválni az Unióból".<ref>Article 72</ref> 1990. június 12-én a Népbiztosok Kongresszusa elfogadta az állami szuverenitás nyilatkozatát, meghatározták [[A hatalmi ágak szétválasztása|a hatalmi ágak szétválasztását]] (a szovjet kormányzási forma helyett), létrehozták az orosz állampolgárságot és utat nyitottak a szovjetunióból való kiválásra. 1991. június 12-én [[Borisz Nyikolajevics Jelcin|Borisz Jelcint]] (1931–2007) választották meg az [[Oroszországi Föderáció]] első elnökének.
93 240

szerkesztés