„I. Eduárd angol király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
153. sor:
A skótok [[VIII. Bonifác pápa|VIII. Bonifác]] pápát kérték fel hűbéruruknak, de amikor a pápa 1301-ben levelet írt ezügyben az angol királynak, hatázott elutasításban részesült. 1303-ban Eduárd békét kötött a franciákkal, ezáltal megfosztotta a skótokat a külföldi támogatástól.{{refhely|Prestwich 2007|497. o.}} A skót nemesség lassanként meghódolt Eduárdnak, köztük Robert de Brus unokája, [[I. Róbert skót király|Robert Bruce]] is. 1304-ben az angolok ismét elfoglalták a stirlingi várat.{{refhely|Powicke 1962|709–711. o.}} 1305-ben aztán Sir John de Menteith elárulta Wallace-t, és átadta őt az angoloknak, akik Londonban nyilvánosan kivégezték a felkelők vezérét.{{refhely|Watson 1998|211. o.}} Skócia nagy része így déli uralom alá került, és angolok, vagy Eduárdhoz hű skótok kormányozták.{{refhely|Powicke 1962|711–713. o.}}
 
1306-ban a helyzet újabb fordulatot vett. Robert Bruce meggyilkoltatta riválisát, John Comynt, és néhány héttel később, március 25-én megkoronáztatta magát.{{refhely|Barrow 1965|206–207. o., 212–213. o.}} Bruce fegyvert fogott az ország függetlenségének visszaállítására, és támadása meglepetésként érte az angolokat.{{refhely|Prestwich 2007|506. o.}} Eduárd beteg volt, így maga nem utazhatott északra. Főseregüket a trónörökös vezette, akit [[Aymer de Valence pembroke-i gróf|Aymer de Valence]] pembroke-i gróf és Henry de Percy segített.{{refhely|Prestwich 1997|506–507. o.}} Az angolok kezdetben sikeresen nyomultak előre: jűniusjúnius 19-én a methveni csatában Aymer de Valence megfutamította Bruce-t, és visszafoglalták a felkelőktől az elveszített területeket.{{refhely|Prestwich 1997|507–508. o.}}
 
Eduard kegyetlenül elbánt Bruce rokonaival és támogatóival. Az újdonsült skót király nővérét, Maryt egy ketrecben kilógatta Roxburgh várának faláról, és négy évig ott tartotta. Isabella MacDuff buchani grófnő, aki a koronázást végezte, hasonló sorsra jutott Berwick várában. Bruce öccsét, Neil-t kizsigereléssel és felnégyeléssel végeztette ki.<ref>{{cite web |title="Elizabeth de Burgh and Marjorie Bruce |publisher=Education Scotland |url=http://www.educationscotland.gov.uk/scotlandshistory/warsofindependence/elizabethdeburgh/index.asp |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150711203416/http://www.educationscotland.gov.uk/scotlandshistory/warsofindependence/elizabethdeburgh/index.asp |archivedate=11 July 2015 }}</ref><ref>{{cite book |first=David |last=Cornell |url=https://books.google.com/books?id=Uwb2N-K_JcYC&pg=PA65&lpg=PA65&dq=Edward+I+of+England+marjorie+cage+berwick&source=bl&ots=uwTswNLYaI&sig=UCKBaTHM1uzfp9PPhtlrjAmmmGU&hl=en&sa=X&ei=ZIahVYDyGM-ioQS79Z-ADg&ved=0CCQQ6AEwATgU#v=onepage&q=Edward%20I%20of%20England%20marjorie%20cage%20berwick&f=false |title= Bannockburn: The Triumph of Robert the Bruce |publisher=Yale University Press, |year=2009}}</ref> Brutális eljárásával azonban éppen ellenkező hatást ért el a vártnál, a skótok egyre inkább Bruce pártjára álltak.{{refhely|Prestwich 2007|239. o.}}
 
==Halála==