„I. Sesonk” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nem volt akkor semmilyen Palesztina, történelmileg a Júdea a korrekt
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
29. sor:
A fáraó intenzív külpolitikát folytatott. Haditetteit a [[Karnaki templom|karnaki Ámon-templom]] domborművein örökíttette meg. Elsősorban [[Júdea]] ellen vezetett hadjáratokat. Rövid időre [[Núbia|Núbiára]] is kiterjesztette Egyiptom befolyását, bár nem szállta meg teljes egészében az országot. Jó kapcsolatokat tartott fenn a [[büblosz]]i uralkodóval.
 
A Sesonk–Sisák névazonosság feltevéséből következően [[i. e. 925]] táján egy határincidens ürügyén betört PalesztinábaJúdeába közel 1200 harci szekérrel felszerelt, javarészt núbiai és líbiai harcosokból álló sereggel. A hadjárat során megrohanta és kifosztotta [[Jeruzsálem]]et. A Salamon templomából elrabolt értékek, többek között [[Salamon zsidó király|Salamon]] aranypajzsa<ref>Biblia; Királyok könyve 14:26</ref> mind Egyiptomba kerültek. A [[frigyláda|frigyládát]] azonban Salamon fiának, [[Roboám júdai király|Roboám]]nak sikerült megmentenie. Erről a hadjáratról azonban csak a biblikus források beszélnek, miközben a karnaki templomban leírt útvonal alapján valójában Sesonk Jeruzsálemnek a közelében sem járt, egyenes úton haladt a tengerparton észak felé.
 
A fáraó serege [[Megiddó]]nál állt meg végérvényesen. Itt állíttatta fel győzelmi sztéléjét, majd [[Askelón]]on és [[Gáza|Gázán]] keresztül visszatért Egyiptomba. I. Sesonk egyébiránt a zsidó királyságot tartotta fő ellenségének, amint azt a karnaki templom falán hátrahagyott feliratában megjegyezte. Sesonk 21 évi uralkodás után hunyt el. Sírja a mai napig nem került elő. Feltehetően [[Tanisz]]ban, vagy székvárosában, Bubasztiszban temették el.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Sesonk