„Shapley–Curtis-vita” változatai közötti eltérés

a
link korr. AWB
(jav)
a (link korr. AWB)
A nagy távolságok meghatározására vonatkozó kétféle elképzelés közötti ellentét miatt az Amerikai Tudományos Akadémia ülést szervezett, amit [[1920]] áprilisában tartottak [[Washington (főváros)|Washingtonban]]. Tárgya ez volt: „A világegyetem mérete”. A vita előtt elismeréseket adtak át, ami azzal járt, hogy az amerikai tudományos élet jó néhány jeles képviselője jelen volt az ülésen. Az elnöki asztalnál foglalt helyet egy európai vendég, [[Albert Einstein]], akinek [[általános relativitáselmélet]]ét az [[1919|előző évben]] igazolták egy [[napfogyatkozás]] alkalmával, ami lehetővé tette, hogy megfigyelhessék a fény útjának „meggörbülését” [[gravitáció]]s térben (ti. a [[Nap]] közelében). [[Henrietta Swan Leavitt]] nem volt jelen a megbeszélésen - annak ellenére, hogy a vita az őáltala felfedezett periódus-fényesség összefüggésből indult ki, illetve az erre épülő távolságmeghatározásokon folyt - hiszen sem megfelelő szakmai pozíciója, sem megfelelő végzettsége nem volt hozzá, hogy meghívják, ráadásul még kislány korában meg is süketült, így érteni sem értette volna az elhangzottakat. Voltak azonban néhányan, akik azt gondolták róla, hogy a munkássága remek, és ezek között volt Harlow Shapley is.
 
Egy másik személy, aki hiányzott a megbeszélésről (amit később „''the Great Debate''”, am. „nagy vita” néven emlegettek), a 38-éves [[Edwin Powell Hubble]] volt, aki úgy gondolta, helyes Curtisnek az az elképzelése, hogy több galaxis létezik. Hubble a [[Wilson-hegyi Obszervatórium|Mount Wilson]]ban dolgozott, [[Kalifornia|Kaliforniában]], ahol a korábbi években Shapley is tevékenykedett, így ott kollégák voltak és ismerték, de nem kedvelték egymást. Shapley [[Missouri (állam)|Missouri]] államból származott, és volt benne egy adag „falusi fiú” ingerlékenység, míg Hubble felsőbb társadalmi osztályból származó, [[Rhodes-ösztöndíj]]jal<!-- [[:en:Rhodes Scholarship]] --> végzett tudós volt. Shapley lenézte Hubble bizonyítványait; azt, hogy a nála kissé fiatalabb férfi eredetiben olvasott klasszikusokat, köztük görög és latin szerzők műveit, [[dilettantizmus]]nak tekintette. Mégis Edwin Hubble volt az, aki a Leavitt által felfedezett összefüggést a cefeidák periódusa és fényessége között a leginkább kiterjesztette.
 
A vitára 1920. április 26-án került sor a [[Smithsonian Intézet]] ''Spencer Baird'' előadóteremében.
 
A két csillagász a nap folyamán független elemzéseket mutatott be „a világegyetem mérete” témában, majd este megbeszéléseket tartottak. A „nagy vita” elnevezés (ahogy angolul nevezik: „Great Debate”) két írásból született, amiket Shapley és Curtis „az amerikai nemzeti kutatási tanács” 1921. év májusi ''Értesítő''-jében jelentetett meg. Mindkét írás tartalmazta az ellenérveket is, amik az 1920-as találkozáson elhangzottak.
 
Shapley amellett érvelt, hogy a [[Tejútrendszer]] alkotja a teljes univerzumot. Úgy gondolta, hogy az [[Androméda-galaxis]] és a [[spirálgalaxis|spirálköd]]ök a Tejút részei. Feltételezését azzal a számadattal támasztotta alá, hogy ha az ''Androméda-köd'' nem része a Tejútrendszernek, akkor irdatlan távolságban kellene lennie, legalább 10<sup>8</sup> [[fényév]]re.
 
[[Adriaan van Maanen]], jól ismert és tisztelt csillagász Shapley feltételezését támasztotta alá. Ő arról számolt be, hogy megfigyelte a [[Messier 101|Szélkerék-galaxis]] spirálkarjának forgását. Ha a ''Szélkerék-galaxis'' egy távoli galaxis, akkor a forgási sebesség megközelítette vagy meghaladta volna a [[fénysebesség]]et, amiről abban az időben már ismert volt, hogy a [[speciális relativitáselmélet]] szerint nem léphető túl. Ugyancsak bizonyítéknak számított egy [[nóva]], amit az Androméda-ködben figyelt meg, ami átmenetileg fényesebb volt, mint a galaxis magja, ez pedig akkora energiamennyiség felszabadulását jelentette, ami akkoriban elképzelhetetlen volt. Vagyis a nóvának és az Androméda-ködnek is közelebb, a Tejúton belül kellett lennie.
A későbbiekben nyilvánvalóvá vált, hogy van Maanen megfigyelései téves eredményt adtak, a ''Szélkerék-galaxis'' forgása egy emberöltőn belül nem észlelhető (tehát a forgás sebessége nem lépi túl a fénysebességet).
 
[[Edwin Hubble]] munkájának köszönhetően ma úgy tudjuk, hogy a látható világegyetemben több százmilliárd galaxis található és a Tejútrendszerünk csak egy ezek között.
 
Ugyancsak ismert, hogy a Shapley által hivatkozott nóva valójában [[szupernóva]] volt, ami rövid ideig valóban túl tudja világítani egy egész galaxis fényét.
51 575

szerkesztés