„Moson” változatai közötti eltérés

{{Városrész infobox}}

A település első írásos említése késői (1137: ''Mussun''), de ekkor már városi rangú (civitas). Moson hajdanán ispáni központ volt erős várral, ahol [[Péter magyar király|Péter]], [[I. András magyar király|András]] és [[Salamon magyar király|Salamon]] királyaink is megszálltak. [[Moson vármegye]] innen vette a nevét. A vár kiváló fekvésével védte az [[Porta Hungarica|ország Ny-inyugati kapuját]], ellenőrizte a [[Hanság]] mocsarai közötti egyetlen járható utat, így sem a keresztesek, sem a tatárok nem tudták bevenni. A föld-fa erődítésből kiépült földvár sáncdarabjai a [[Hansági Múzeum]]ban láthatóak. A vár az idők során elenyészett, s bár a helyi hagyomány szerint [[II. Ottokár cseh király|II. Ottokár]], aki [[1271]]-ben elfoglalta a védők kiéheztetését követően lerombolta, ennek semmiféle régészeti bizonyítéka nincs. Moson az [[Árpád-ház]]i királyok idejében virágzó kereskedőváros volt. A vár jelentősége a [[13. század]] végére szűnt meg, amikor a közeli [[Magyaróvár|(Magyar-)Óvár]] korszerű kővára vette át a szerepét, de Moson [[mezőváros]] volt a későbbi századokban is, bár Magyaróvár jelentőségben meghaladta. A [[19. század]] második felében, a vasút kiépítése nyomán veszítette el jelentőségét, mivel nem lett belőle vasúti csomópont, de népes település volt még ezután is. [[1871]] után, amikor a mezővárosi rang megszűnt az országban, Moson [[Nagyközség (polgári korszak)|nagyközséggé]] alakult és 1886-ig viselte a mezővárosi címet is.