„Söjtör” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
35. sor:
Évtizedekkel később, a nemesi származású [[pókafalvi Póka család]] leszármazottja, pókafalvi Póka Gábor és söjtöri Patay István malmot és italmérő helyet építettek együtt a [[18. század]] elején Söjtörön. Patay István [[1697]] és [[1724]] között esküdt volt a kapornaki és az egerszegi járáson; neje, nemes Bán Erszébet ([[1656]]-[[1736]]), nemes Bán István söjtöri birtokos és nemes Kerpacsis Dorottya (fl. [[1690]]) leánya volt. A Patay család birtokos jogát Kerpacsics Katalin édesanyja felmenői, Kerpacsics István egerszegi várkapitányné csányi Csány Katalin úrnő révén örökölte meg. Csány Katalin anyja, Csány Imréné pölöskefői Eördögh Katalin volt, akinek az ősapja Háshágyi Dénes volt, aki a [[15. század]] végén birtokos lett Söjtörön. Patay István és Bán Erzsébet egyik lánya, söjtöri Patay Éva úrnő, akinek a férje bodorfalvi Baranyay Mihály ([[1717]]-[[1771]]), az egerszegi várnagya volt. Póka Gábor, söjtöri birtokos, és szenttamási Bertalan Klára lánya nemes Sümeghy Ferenc táblabíróné pókafalvi Póka Marianna ([[1728]]-[[1797]]) volt. Házasságukkal a [[Sümeghy család|lovászi és szentmargitai Sümeghy család]] is lett birtokos a településen. Söjtörön volt birtokos és végül itt hunyt el lovászi és szentmargitai [[Sümeghy József (zalai alispán)|Sümeghy József]] ([[1757]]-[[1832]]), Zala vármegye alispánja, királyi tanácsos, a zalai aulikusok egyik vezetője.
 
Patay István és Bán Erzsébet fia, ifjabb Patay István, söjtöri birtokos, aki [[1738]] és [[1745]] között esküdt volt a kapornaki járáson, majd 1746 és 1752 között a kapornaki járás alszolgabirája volt. Ifjabb Patay István feleségül vette derecskei Derecskey Erzsébet (fl.[[1745]]–[[1776]]) kisasszonyt, és egyik gyermekük, Patay László (1738-1795), söjtöri birtokos volt. Felesége, bodorfalvi Baranyay Anna ([[1747]]-[[1823]]), több ivadékkal áldotta meg: tubolyszegi Tuboly Gábor ügyvédné Patay Katalin ([[1782]]-[[1826]]), söjtöri Patay József István ([[1789]]-[[1820]]), zalai tiszteletbeli esküdt, söjtöri birtokos, és söjtöri Patay Rozália ([[1779]]-[[1845]]), nemesnépi Marton György ([[1767]]-[[1843]]) táblabírónak, alszolgabirónak a felesége. Patay Rozália úrnő házasságával, a [[nemesnépi Marton család]] is jutott földbirtokhoz és jobbágyokhoz Söjtörön.<ref>Boldogfai Farkas Ákos András. A Marton (nemesnépi) család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2018. XIV. Évfolyam. Budapest. 123.o.)</ref> A szenttamási [[Bertalan család]] sarja, Bertalan Tamás (1787-1827) úr, [[táblabíró]], szintén söjtöri földbirtokos volt; tágas kúriájában lakott feleségével, nagymádi és várbogyai Bogyay Anna Mária ([[1790]]-[[1833]]) asszonnyal.
 
A hertelendi és vindornyalaki [[Hertelendy család]] szintén a jelentős söjtöri földbirtokosok közé tartozott. [[Deák Gábor (táblabíró)|Deák Gáborné]] [[Hertelendy Anna]] úrnő örökölte az édesapja egész vagyonát, a söjtöri birtokot beleértve. Később, Deák Gábor és Hertelendy Anna fiai, idősebb [[Deák Ferenc (táblabíró)|Deák Ferenc]] és öccse Deák József [[1803]]. [[május 24.|május 24]]-én Kehidán szerződést kötöttek a földbirtokai felosztása ügyében: a legidősebb testvérnek jutott a söjtöri és a [[tófej]]i nemesi "udvarhey", a hozzátartozó majorsági és úrbéres földekkel, rétekkel és szőlőkkel, és a legfiatalabbnak viszont a [[Zalatárnok|tárnok]]i és a [[hahót]]i birtok a muraközi szőlőkkel.<ref>Molnár András — A fiatal Deák Ferenc, Bp., 2003. 27.o.</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Söjtör