Wikipédia

„Szilágynagyfalu” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
Javítás
1. sor:
{{egyért3|Apanagyfalu|A|Nușfalău}}
{{Román település infobox
| román név= Nușfalău
6 ⟶ 7 sor:
| fejlesztési régió = Északnyugat-romániai fejlesztési régió
| kép = Református templom Nagyfaluban.jpg
| képaláírás = Református templomatemplom
| megye= Szilágy
| rang= községközpont
| irányítószám = 457260
| körzethívószám = +40 x60<ref>Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–[[Telekom (Románia)|Telekom]], 3–RDS.</ref>
| magyar lakosság= 2347
| szélességi fok= 47
18 ⟶ 20 sor:
| hosszúsági ívmásodperc= 23.52
}}
'''Szilágynagyfalu''' ([[Román nyelv|románul]] ''Nușfalău'') falu [[Románia|Romániában]], a [[Berettyó]] folyó felső folyásánál, [[Szilágy megye]] nyugati részén;. azAz [[Szilágynagyfalu község|azonos nevű község]] központja.
 
==Fekvése==
[[Szilágysomlyó]]tól 8&nbsp;km-re délnyugatra, a [[Réz-hegység]], a [[Szilágysomlyói Magura]] és a [[Szilágysági-dombvidék]] övezte [[Szilágynagyfalusi-medence]] közepén, a [[Berettyó]] folyó felső folyásánál, 215 méterméteres [[tengerszint feletti magasságbanmagasság]]ban fekszik.
 
Északon [[Bürgezd]], keleten Szilágysomlyó, délen [[Szilágybagos]] és [[Szilágyborzás]], nyugaton [[Detrehem]] és [[Szilágyzovány]] határol. Közlekedési és földrajzi helyzete igen kedvező.
29 ⟶ 31 sor:
==Története==
 
Szilágynagyfalu ősi magyar, [[Árpád-korikor]]i település. Első írásos említése a [[Váradi Regestrum]]ban, az időrendbe szedett [[tüzesvaspróba]]-lajstromban található „villa NOG” bejegyzéssel [[1213]]-ban.
 
Mint királyi birtokot [[1249]]-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] a Geregye nembeli Pál országbírónak adta érdemeiért. [[Kraszna (település)|Krasznavár]] elpusztulása, [[1241]] után a tele­pülés a [[Valkó vár|Valkóvár]] körül kialakult váruradalom szerves része a [[14. század]] közepéig. A [[domínium]] nagy része ekkor Dancs mester, Kraszna megye főispánja kezébe jutott Valkóvárral és [[Szilágyzovány|Szilágyzovánnyal]] együtt.
 
Később, [[1372]]-ben [[Gönyüi János]] királyi ajtónállómesteré, végül ennek leánya, Anna, [[Losonci Dénes]] felesége révén a Losonci [[Bánffy család]]hoz került. Így lesz több évszázadon át a [[Réz-hegység|Réz-]], illetve a [[Meszes-hegység]] közét is magába foglaló óriási Bánffy-birtok uradalmi központja.
 
A középkor folyamán több alkalommal a megyeszékhely szerepét is betöltötte, [[Kraszna vármegye]] gyakran tartotta itt gyűléseit. Bir­tokosa voltak még a [[Széchy család|Széchy]], a [[Marton család|Marton]], a [[Nagyfalusi család|Nagyfalusi]] és a [[Komjátszeg]]iKomjátszegi család]]. A Bánffyak nevéhez fűződik a [[pálos rend|pálos]] kolostor megalapítása [[1413]]-ban és a plébániatemplom megépítése. [[1470]] körül Nagyfalu országos sokadalmak tartására kapott jogot, ezt követően mezővárossá fejlődik, országos hírű állatvásárokkal.
 
[[Nagyvárad]] [[1660]]. évi eleste után a [[török hódoltság]] peremterületéhez tartozik. A folytonos háborús dúlások -– [[kuruc]]-[[labanc]] összecsapások, [[tatárjárás|tatár betörés]], rácdúlás, [[pestis]] -–, valamint a császáriak súlyos adóterhei következtében a falu elnéptelenedikelnéptelenedett, telkeinek fele lakatlanná válikvált.
 
A [[19. század]] második felében már érezhetők voltak a polgárosodás jelei, igazi gazdasági fellendülését a [[vasút]] megépítése hozta el. Alapvető ágazata azonban továbbra is a mezőgazdaság –volt: a gabona- és a gyümölcs­termesztés – mellett a belterjesebb állattenyésztés – (szarvasmarha, juh és sertés tenyésztése – volt).
 
Az ipari fejlődés fontos elemei a [[20. század]] első évtizedeiben jelentek meg, amikor a néhány üzemet – fafeldolgozó, tégla- és cserépgyár, szeszfőzde – hoznak létre.
 
==Nevezetességei==
[[Fájl:Arany János szobra Nagyfaluban.jpg|bélyegkép|150pxjobbra|188px|[[Arany János]] köztéri mellszobra ([[Lőrincz Lehel]] alkotása)]]
 
* A 14-15. századból származó Bánffy -kastély és udvarház.
* A [[15. század]] végén épült, késő gót[[gótikus stílusústílus]]ú református templom.
* [[Kurgán]]ok - a falutól délnyugatra fekvő szláv-avar temetkezési helyek.
* [[2006]]-ban [[Arany János (költő)|Arany János]] szobrot avattak fel a templom mögötti parkban.<ref>[http://archivum.szabadsag.ro/lap.php?datum=20060315#eleje Szabadság Emlékezés a közös megmaradás jegyében Arany János-szobrot avattak Szilágynagyfaluban] – Szabadság, 2006. márc.március 15.</ref>
 
==Érdekességek==▼
 
A falu határában tekintélyes kiterjedésű nádasok helyezkedtek el, mielőtt még a Berettyót szabályozták volna. Egy, a falu központjától kiinduló utca a "Buda" nevet viseli. Ezenfelül a kastély sok fontos uraság, gróf és fejedelem székhelyéül szolgált az idők során. Mindezen jelek arra utalnak, hogy Arany János [[Toldi Miklós (nemes)|Toldi Miklós]]a a falu határában hadakozott a nádi farkasokkal (mára kihaltnak hitt, de előkerült [[aranysakál]]), s itt mutatta az utat, amelyik Budára tér el, a nyomórúddal. A költő szülei innen költöztek Szalontára, ismerős volt neki hát e táj.<ref>http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/24235</ref>▼
 
==Híres emberek==
 
* Itt született [[1952]]. [[március 26.|március 26-án]] [[Szabó Árpád (földrajzi író)|Szabó Árpád]] földrajzi és honismereti szakíró.
* Itt tevékenykedett [[Major Miklós (szakíró)|Major Miklós]] földrajzi szakíró.
* Itt járt iskolába dr. [[Balázs Tibor (költő)|Balázs Tibor]] költő, műfordító, irodalomtörténész, a budapesti Littera Nova Kiadó igazgatója, a Magyar Írószövetség tagja
 
▲==Érdekességek==
▲A falu határában tekintélyes kiterjedésű nádasok helyezkedtek el, mielőtt még a Berettyót[[Berettyó]]t szabályozták volna. Egy, a falu központjától kiinduló utca a "Buda"„Buda” nevet viseli. Ezenfelül a kastély sok fontos uraság, gróf és fejedelem székhelyéül szolgált az idők során. Mindezen jelek arra utalnak, hogy [[Arany János]] [[Toldi Miklós (nemes)|Toldi Miklós]]a a falu határában hadakozott a nádi farkasokkal (mára kihaltnak hitt, de előkerült [[aranysakál]]), s itt mutatta az utat, amelyik [[Buda (történelmi település)|Budára]] tér el, a nyomórúddal. A költő szülei innen költöztek [[Nagyszalonta|Szalontára]], ismerős volt neki hát e táj.<ref>[http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/24235 Arany János kultusza ma is él Szilágynagyfaluban] – Szabadság, 2009. április 15.</ref>
 
==Jegyzetek==▼
{{jegyzetek}}
 
==Források==
*[https://web.archive.org/web/20080512141820/http://www.nusfalau.ro/MajorMiklos/000_konyveszeti_adatok.htm Száz magyar falu könyvesháza]
 
▲==Jegyzetek==
{{források}}
 
==Külső hivatkozások==
*[http://nusfalau.ro/ Szilágynagyfalu hivatalos honlapja]
*[http://szilagynagyfalu.adatbank.transindex.ro/ 150 erdélyi település adatlapja]
*[https://web.archive.org/web/20140304124634/http://www.hereditatum.ro/muemlekek/adatok.html?muemlek=2620 Hereditatum - Erdélyi Műemlék Adatbázis: Szilágynagyfalu - Bánffy kastély (magyar)]
 
{{Szilágy megye települései}}
{{portál|Erdély|-|}}
 
[[Kategória:Szilágy megye települései]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szilágynagyfalu”