„Reformáció” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Belső hivatkozás
72. sor:
=== Zwingli irányzata ===
[[Fájl:Ulrich Zwingli.jpg|bélyegkép|200px|[[Ulrich Zwingli]]]]
[[Ulrich Zwingli]] Svájc németlakta részén élő pap volt, aki Lutherrel egyidőben lépett fel az egyházi reformokért. [[1519]]-ben a [[zürich]]i főtemplom lelkésze lett. Miután [[1523]]-ban eretneknek nyilvánították, a zürichi városi főtanács 600 egyházi és világi személy részvételével nyilvános vitát hirdetett Zwingli és ellenfelei között. A [[konstanz]]i püspök képviselője itt Zwingli tételei ellenében csupán a hagyomány és a zsinatok tekintélyét állította szembe, ezért a főtanács Zwinglit nyilvánította győztesnek. Egy újabb győztes vita eredményeként végül teljes győzelmet aratott Zwingli tanítása. A templomokból a képeket, szobrokat, oltárokat eltávolították, majd a [[istentiszteletszentmise|misét]] eltörölték, és helyette az úrvacsorát fatányérokról és fakupákból két szín alatt szolgáltatták ki. Zwingli reformátori tanítása Luther tanaival jórészt egyezett, azonban egyes pontokban voltak közöttük eltérések is. A fő eltérés az [[úrvacsora]]i tanára nézve volt, valamint a szertartásokat és az egyházkormányzatot illetően. Zwingli kiküszöbölt az egyházból minden külsőséget, kezdetben még az [[orgona (hangszer)|orgonát]] is, az egyház legfőbb kormányzó hatóságaként pedig a nép szabad választása folytán létrejött világi hatóságot ismerte el. Prédikációi hatására a reformáció ügye nemcsak [[Zürich]]ben, de [[Bern]]ben és a gazdagabb és műveltebb német [[Svájc kantonjainak listája|kantonban]] is nagy lendületet vett. Az öt szegényebb „őskanton” ugyanakkor határozottan ellenzett minden újítást.
 
[[1531]]-ben háború tört ki a katolikus és a reformokat támogató kantonok között. Az ütközetben a katolikusok győztek, és Zwingli is elesett a csatatéren, a reformáció általa megindított svájci térhódítása azonban folytatódott.
100. sor:
 
Mária halála után, [[I. Erzsébet angol királynő|I. Erzsébet]] (1558–1603) visszaállította a megreformált államegyházat és elkészítette a 39 cikkelyből álló anglikán hitvallást végleges szövegét is ([[1571]]), amelyben keveredik a katolikus és a kálvini tanítás.{{refhely|Gecse Gusztáv: Vallástörténet}}
: Katolikus mintára megtartották a püspökök hatalmát (episzkopális vagy püspöki egyház), a papok és a diakónusok rendjét és azok felszentelését. Protestáns mintára csak a [[keresztség]] és az [[úrvacsora]] szentségét fogadták el, elutasították az [[átlényegülés]]ről szóló katolikus tanítást, elvetették a [[istentiszteletszentmise|misét]], a [[tisztítótűz]] dogmáját, a [[A szentek és ereklyéik tisztelete|szentek és ereklyék tiszteleté]]t. Vallották a protestáns [[megigazulás]]i tant és elvetették a pápa primátusát.{{refhely|Gecse Gusztáv: Vallástörténet}}
I. Erzsébet az abszolút királyi hatalom és az új egyház védelmére törvényszéket állíttatott fel, amely akasztással vagy elevenen való felnégyeléssel sújtotta azokat, akik gyóntak vagy gyóntattak, halállal büntette azokat, akik katolikus papnak szállást adtak, börtönbüntetésre ítélte azokat, akik az [[Anglikán Közösség|anglikán]] istentiszteleteket nem látogatták. {{refhely|Gecse Gusztáv: Vallástörténet}}