„Nikaia–konstantinápolyi hitvallás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Belső hivatkozás |
|||
1. sor:
{{Keresztény történelem}}
A '''nikaia–konstantinápolyi hitvallás''' ([[Nikaia]] régies latinos közvetítéssel magyarosodott alakját használva gyakran előfordul '''nicea–konstantinápolyi hitvallás''', illetve röviden '''niceai hitvallás''' formában is; [[latin nyelv|latin]]ul: ''Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanum'') a [[kereszténység]] egyik legfontosabb és legismertebb [[hitvallás]]a, melyet szinte minden keresztény felekezet és közösség elfogad, és gyakran hangzik el [[istentisztelet]]eiken (a [[római katolikus egyház]] [[
Szövegezése és egyetemes elfogadása a kereszténység első két egyetemes zsinata a [[325]]-ben tartott [[első nikaiai zsinat]]hoz és a [[381]]-ben tartott [[első konstantinápolyi zsinat]]hoz kötődik. Háromosztatú hitvallás, tehát <u>három hitágazatban vallja meg a [[Szentháromság]] három személyébe vetett hitet</u>. Szerkezetében és szóhasználatában is hasonlít az ''[[apostoli hitvallás]]''hoz, viszont jóval hosszabb nála.
302. sor:
A [[381]]-ben tartott [[első konstantinápolyi zsinat]] kiegészítette a nikaiai hitvallást – elsősorban a harmadik hitágazatot – és nem tette a hitvallás részévé az ariánusok tanításának elítéléséről szóló záró tételeket. (De a második hitágazat antiariánus élű kifejezései természetesen megmaradtak.) Ez a zsinat fogadta el a hitvallás ma is használt szövegét.
A Nikaia-konstantinápolyi hitvallást a keresztény egyházak [[
A két hitvallás nagyfokú hasonlósága ellenére érdekes különbség, hogy az Apostoli hitvallással szemben a nikaiai hitvallás a maga nagyobb terjedelme ellenére sem tartalmazza a sírban fekvő Jézus poklokra való alászállásáról és a szentek közösségéről szóló sorokat.
| |||