Wikipédia

„Kettős fejedelemség” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a Árpád magyar nagyfejedelem → fejedelem (WP:BÜ), apróbb javítások
GéKI (vitalap | szerkesztései)
482 szerkesztés
Nincs bizonyítva hogy a magyarok "kazár függőség" - alatt éltek! Próbáltam "semlegesíteni" a szöveget!
5. sor:
== A kettős fejedelemség időszaka ==
[[Fájl:Nte-kir-arpad.jpg|right|230px|thumb|[[Árpád magyar fejedelem|Árpád nagyfejedelem]] szobra [[Ópusztaszer]]en. Egy ismert nézet szerint [[Kurszán fejedelem|Kurszán]] a [[kende (méltóság)|kende]] tisztség viselőjeként a magyarok szakrális főfejedelme volt, Árpád pedig a [[Gyula (méltóság)|gyulaként]] a hadvezér, s a honfoglaló magyarok a [[kazárok]]éhoz hasonló [[szakrális kettős királyság]] rendszerében éltek.]]
Valószínűleg elfogadhatjuk, hogy a magyarok a [[kazárokKazárok|kazárokhoz]]hoz hasonló kettős fejedelemség alattrendszerében éltek, egy időben velük, amide atőlük kazároktólfüggetlenül, valómivel függés lazulásának ideje lehetett. Másikmásik [[sztyeppeiSztyeppei szakralitás|sztyeppei szakralitással]]sal rendelkező uralkodó nem lehetett volna egy birodalomban a kazár [[il-kagán]] mellett. Ebben az időben, úgy tűnik, a [[kende (méltóság)|kende]] volt a címe a szakrális uralkodónak. Talán a ''kagán'', ''ka'an'' alakból eredeztethető a magyar ''kende'' alak, vagy a kende nem kagán, jó okkal?
 
A [[Dzsajháni (földrajzi író)|Dzsajháni]]-hagyományban [[ibn Ruszta]] ''dzsula'' [[gyula (méltóság)|gyula]] tisztsége megfeleltethető a kazár ''nagy kagán'' melletti [[sad|kagán-bég]]nek, aki a valódi parancsoló volt a birodalomból. A ''dzsula'' az a ''fáklya'' volt, amit a kagán elé mezítláb járulva meg kellett gyújtania és melléülnie a trónra, ha az köszöntötte őt. Ez utóbbi ceremóniát [[ibn Fadlán]] örökítette meg. [[Dzsajháni (földrajzi író)|Dzsajháni]] is hasonlóan ír, de ő a második királyt nem kagán-bégnek, hanem [[isad]]nak nevezi.
11. sor:
== A kettős fejedelemség megszűnte ==
 
Talán [[Levedi fejedelem]] története mögött lehet – Róna-Tas András szerint – a kettős fejedelemség megszűnésének leírása, átfordítva az ekkor hatalomra kerülő [[Árpád-ház]] utólagos legitizációslegitimációs átfestése alakjában. A szakralitást valóbanvalószínűleg az azzal rendelkező kazártürk kagántólkagánoktól lehetett megszerezni, s azzal Levedi rendelkezhetett, míg Álmos és Árpád meg nem fosztották a főhatalomtól. Ők viszont új dinasztiaként, a [[kazárok]]tól elszakadva nem tudták a szakralitást felépíteni. Levedi mindenesetre elég fontos személy lehetett ahhoz, hogy az Árpád-ház megemlékezzen róla, mint aki ''nem'' vállalta a hatalmat, ami egy nagyon életszerűtlen viselkedés lett volna Leveditől. Levedi valószínűleg a kazár kagán rokona, a [[türkök]] óta a [[sztyeppei szakralitás]]t birtokló [[Asina-klán]] tagja volt. Az ilyen dinasztiák hosszú ideig játszottak jelentős szerepet a sztyeppei történelemben. Még [[Timur Lenk]]nek is problémát okozott, hogy nem [[Dzsingisz kán]] leszármazottja volt.
 
== A kettős fejedelemség utáni időszak ==
 
[[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] a Bulcsú [[Harka (méltóság)|harka]] vezetésével nála járt magyar küldöttség elmondása alapján azt írja, hogy a magyarok első vezetője, a ''fejedelem'' ''([[arkhón]])'' mellett két fontos tisztség volt, a nagyobbik rangú ''gyila'' és a kisebbik rangú ''karha''. Ha ez megfelel a kazártürk rendszernek, akkor a harmadik tisztség, a ''karha'' megfelel a kazár ''yiltever'' és [[türkök|keleti türk]] ''elteber'' címnek, aki a csatlakozott idegen népeket irányította. Azaz a ''karha'' – mai alakban [[Horka (méltóság)|horka]] – a [[kabarok]] három törzsének vezetője lenne. A [[császár (rang)|császár]] viszont itt nem említi a [[kende (méltóság)|kende]] címet, a ''fejedelem'' a görög [[arkhón]] alakban szerepel. Bulcsú megmondta azt is, hogy a ''fejedelem'' akkor [[Falicsi magyar fejedelem|Falicsi]] volt. A leírás azt sejteti, hogy a fejedelem hatalma valódi és egyszemélyes volt ekkor, különben említene egy ilyen különleges rendszert, a [[szakrális kettős királyság]]ot, amit a források korábban a kazárok és a magyarok esetén is leírnak.
 
Kérdés, hogy a honfoglalás, azaz [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] és [[Kurszán fejedelem]] idején létezett-e ilyen rendszer. Az igen választ azzal szokták alátámasztani, hogy a későbbi krónikás hagyomány szerint „Álmos nem jöhetett be Pannóniába” ezért „Erdélyben” megölték, azaz ez szakrális gyilkosság lett volna. [[895]] és [[900]] között [[Arnulf keleti frank király|Arnulf császár]] szövetségeseként csak az annak birodalmába nem tartozó Pannónián kívüli területeket foglalták el, amiben [[Nagy-Morávia]] a [[Duna–Tisza köze]] és [[Erdély]] benne voltak, azaz Erdélyben is benn volt már a 895-ben egyáltalán elfoglalandó országban Erdély és így Álmos, így ő nem azért halt meg, mert nem jöhetett „be”. A [[hunok]] és az [[avarok]] is ezt a területet foglalták el először, mint az eurázsia sztyeppe legnyugatibb nyúlványát, ami még kívül esett a római/frank birodalmon. [[Pannonia (provincia)|Pannónia]] elfoglalására az Arnulf halála miatt felbomló szövetség után került sor [[Kurszán fejedelem]] vezetésével, aki előtte és utána is vezető szerepet játszott a [[kabarok]]kal együtt a nyugati hadjáratokban egészen [[904]]-es meggyilkolásáig. Kurszán katonai szerepe kizárja a szakrális királyi, azaz kende tisztségét, viszont összhangban van a [[Harka (méltóság)|harka]] tisztséggel. Róna-Tas András felvetése szerint ő talán – nem bizonyítható – Árpád öccse lehetett. Árpádnak egyébként nem tudunk egyetlen testvéréről sem, ami egy valószerűtlen helyzet, hiszen neki is volt legalább öt fia. Ha mégis lehet valami tartalma a „Kende fia Kurszán”-nak, akkor ez a kende esetleg mégis Álmos lehetne, de akkor is zavaró a krónikás hagyomány „a magyaroknak Álmos és Árpád előtt más fejedelmük nem volt” közlése.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kettős_fejedelemség”