„Pierre Benoit” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ |
→Élete: linkesítés, forma |
||
27. sor:
==Élete==
Apja katonatiszt volt
1887-től apját Észak-Afrikába helyezték. [[Tunézia|Tunéziába]] majd [[Algéria|Algériába]], ahol az Algíri Nagylíceumban tanult. Katonai szolgálatát ő is
Tanulmányai végeztével köztisztviselő lett
Első regénye, a ''Királyasszony szeretője'' (Koenigsmark) 1918-ban jelent meg, majd a következő évben az ''Atlantis'' (L'Atlantide), amellyel elnyerte a [[Francia Akadémia]] nagydíját. Számos regényét filmesítették meg. Több alkalommal működött közre forgatókönyvíróként is. Leggyakrabban az említett két regényét, de több alkalommal a ''Ferté kisasszony'', ''A táncosnő'' és ''Az áruló'' című regényeit is. Két első regényéből operát is írtak.▼
▲Katonai szolgálatát ő is itt töltötte, majd leszerelése után 1907-ben Montpellier-be ment, ahol irodalmi és jogi tanulmányokat folytatott, és két diplomát szerzett ezekből.
1923-tól sokat utazott a világban, elsősorban a francia gyarmatbirodalom országaiban, ahonnan különféle francia
▲Tanulmányai végeztével köztisztviselő lett. Könyvtáros az Oktatási Minisztériumban.
1931-ben lett a [[Francia Akadémia]] tagja. Az erősen szélsőjobboldali beállítottságú
Magyarországon a két világháború között csaknem valamennyi regényét kiadták. 1945 után azonban feltehetően politikai szerepvállalása miatt nem jelenhetett meg. Élete alkonyán Benoit interjúsorozat adott Paul Guimard francia írónak.▼
▲Számos regényét filmesítették meg. Több alkalommal működött közre forgatókönyvíróként is. Leggyakrabban az említett két regényét, de több alkalommal a ''Ferté kisasszony'', ''A táncosnő'' és ''Az áruló'' című regényeit is.
▲1923-tól sokat utazott a világban, elsősorban a francia gyarmatbirodalom országaiban, ahonnan különféle francia lapokat tudósított. Több híres személyiséggel készített interjút, mint [[Mustafa Kemal Atatürk|Kemal Atatürk]]kel vagy [[Hailé Szelasszié etióp császár]]ral, de készített riportot [[Hermann Göring|Göringgel]], [[Benito Mussolini|Mussolinivel]] vagy az általa nagyra tartott [[António de Oliveira Salazar|Salazar]] portugál diktátorral is.
▲Az erősen szélsőjobboldali beállítottságú Benoît - a fasiszta Charles Maurras csodálója - Franciaország náci megszállása alatt csatlakozott a „Groupe Collaboration”-hoz, egy nácibarát művészeti csoporthoz, amelynek tagja volt többek között Abel Bonnard, Georges Claude és Pierre Drieu La Rochelle is. Emiatt 1944 szeptemberében letartóztatták, de végül hat hónap után szabadon bocsájtották. Viszont mint náci kollaboráns évekig „feketelistán” volt ezután.
▲Magyarországon a két világháború között csaknem valamennyi regényét kiadták. 1945 után azonban feltehetően politikai szerepvállalása miatt nem jelenhetett meg.
==Regényei==
|